Gondolatok Szent Istvánról – „Decretum.. Ugros eliminandos esse”

Gondolatok Szent Istvánról – „Decretum… Ugros eliminandos esse”

„A Kárpát-medencei magyar állam igazi megalapítói és stabilizálói tehát -minden más híreszteléssel ellentétben – Árpád fejedelem és a pozsonyi csata győztes hősei voltak. „

Hogyan jön össze Szent István és az ő korától számított kb. 90 évvel korábbi Pozsonyi csata története? Nos, erről szeretnék egy pár gondolatot kifejteni, meg István és az ő társ – fejedelmeinek a történelmi szerepéről. Mint azt ( remélem..) mindannyian tudjuk, 907 július 4-7 Pozsony mellett Árpád vezér az egyesített magyar könnyűlovas íjász seregével ( 30 – 33 ezer fő) dicső győzelmet aratott a 100 ezer fős egyesített bajor nehézlovas páncélozott sereg felett.

Bővebben : https://fehersolyom.wordpress.com/2012/02/25/a-pozsonyi-csata-907-julius-4-7/

Ezt a dicső tettet Szent Istvánnal kapcsolatban két ok miatt hoztam fel: Egyrészt a csata körülményei, eredménye, ahhoz, hogy ilyen eredményes honvédelmet folytasson Árpád bizony egyesíteni kell az egész nemzetet ( Háborús helyzet miatt a települések megerősített védelme, élelmiszer, fegyver utánpótlás, logisztikai támogatás biztosítása, ez feltételez a háttérben még legalább egy 50 – 80 ezres otthon maradott tevékenykedőt…. )

• Másrészt pedig azért mert véleményem szerint – a fent leírt tények miatt – nem István volt az aki először egyesítette a magyar nemzetet – mint ahogy ma a történelem ezt neki tulajdonítja – hanem Árpád!

István az ő korában örökölt viszont Árpádtól egy nyomasztó külpolitikai terhet….. Azt, ami a Pozsony alá vonuló bajor csapatok zászlajára volt írva….:

decretum… Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak.

Ezt ugyan IV. Lajos rendeli el, de nem nehéz észrevenni a függöny mögött a Pápai hatalom erős nyomását, hiszen a keleti és a nyugati kereszténység által már szinte teljes egészében birtokolt és uralt Európa közepén van egy erős nép – amely még nem fizet egyházi tizedet! Erre igazolásként elég beszédes az, hogy IV. Lajos a támadó német csapatok egyik vezérévé Theotmár salzburgi érseket nevezte ki.

Egy érsek miért is vezet hadat?….. ( költői a kérdés, a válasz itt fent…. )

Nos, 90 évvel később István korában az udvarába befurakodó német nemesek ugyanezt a Pápai igényt hozták el – mivel akkor erővel nem sikerült, immár csellel és ármánnyal, hitegetéssel és szövetség ígéretével. Amit most teszek az nem más, mint megpróbálok ebben a helyzetben István fejével gondolkodni.Feltételezhetően ismerte az előzményeket, felismerte a Pápai hatalom uralásra törekvő szándékát, ugyanúgy mint az ezzel együtt járó anyagi gyarmatosítási törekvéseket ( egyházi tized. ) Két választása volt:

1: – Egyesíti a magyarságot és ellenáll mint annak idején dicső őse Árpád tette..vagy….

2: – Ha az első pont nem sikerül, akkor színleg behódol – hogy a magyarságot a pusztulástól megmentse.

1 pont: Az egyesítés kicsit bajosan ment volna – esélytelen volt. Miért is? Mert amíg Árpád hívó szavára az egész nemzet egyszerre mozdult a honvédelem nemes célja érdekében, addig 90 évvel később az ő kortárs fejedelmei a saját pecsenyéjüket sütögették – még egymástól is függetlenül….

Koppány: A Balatontól délre ( le egészen a mai Zágrábig) és nyugatra eső területeken saját fejedelemséget tartott fent.

Prokuj gyula: Erdélyi fejedelem . Istvántól függetlenül gyakorolta hatalmát.

Ajtony vezér: Törzsi államot hozott létre az Al-Duna és a Maros köze tájékán Marosvár székhellyel. Istvántól függetlenül gyakorolta hatalmát.

Vata törzsfő : Szállásbirtoka a Kőrösök vidékén volt, Békés központtal. Istvántól függetlenül gyakorolta hatalmát….

Tehát van 5 külön álló fejedelemségünk – és az Árpád -féle nemzeti egységnek csak a halovány emléke…..

De a 4  – régi rendet képviselő fejedelem sem tudott egységet létrehozni egymás között, pedig egy ilyen szövetség Istvánt németestől, Pápai szándékostól együtt lesöpri a térképről és a történelem színpadáról! Gondolkozzunk kicsit józan paraszti ésszel….

István birtoka a Dunakanyar feletti területektől Szolnokig terjedt – ami egy sík terület – hadászatilag a lehető legelőnytelenebb….Gyakorlatilag a másik 4 törzsfő által be volt kerítve, harapófogóba fogva egy sík, védhetetlen területen…. kiskoromban szerettem katonásat játszani, hát játszunk most is egy kicsit….Koppány a Balaton partjától elzárja a nyugati utakat, hogy megakadályozza az esetleges német csapatok Istvánhoz erősítésként való eljutását,  a másik 3 törzsfő pedig lerohanja Istvánt és nemes egyszerűséggel belezavarja a Dunába. Ez történhetett volna – ha valóban a régi rend hívei szálltak volna szembe az István által hozott új renddel….Mint ahogy azt a nagyon elvakult Koppány rajongók állítják…. De nem ez történt, a másik 3 törzsfő enyhén szólva magasról khmm….nem foglalkozott vele, hogy mi történik, amíg Koppány a kardját köszörülte, ők a szolgálólányokat hajkurászták a szénaboglyák között….. Koppány azért csak nem nyugodott bele hogy nem lett még egy fejedelemsége, ezért gondolta megszerzi erővel – 997 – ben nekifogott Veszprémet ostromolni. István sem szereti ha amortizálják az egyik legszebb városát, elindult oda, ahogy Koppány megtudta hogy jön a gazda felhagyott a falbontási kísérlettel és elé vonult. Valahol Veszprém és Várpalota között megütköztek, ahol is a békétlenkedő Koppánynak egy életre szóló ( már, hogy az ő életéről szóló) leckét adtak jó modorból és táncparketti etikettből…. Miért tudta István legyőzni Koppányt? Mert a többi törzsfő nem volt mellette…. Már maga ez a tény is cáfolja azt az állítást, hogy a régi rend hívei fordultak volna szembe az István által hozott új, ( judeo) keresztény hittel szemben…….

Már csak azért is – mert mind a 4 törzsfő – Bizánci rítus szerint meg volt keresztelkedve. Ha itt vallási, hitbeli ellentétről lett volna szó akkor is inkább a keleti kereszténység és az István által hozott nyugati kereszténység ellentétéről mint a régi  – ősi hit és a Római kereszténység ellentétéről…

2. pont: Nos, ebből azért logikusan látszik, hogy Istvánnak nem igen volt más választása mint ( látszólag) behódolni a Pápai szándéknak és felvenni a kereszténységet – hogy az ne pusztítsa el a széthúzó nemzetet. Elvakult Koppány hívők és nagyon-nagyon ősmagyarok most ennél a pontnál kapnak a zsebkendőjükhöz szipogva: – Bizony bizony, az a ( cenzúrázva ) István eltörölte az ősi hitünket és ránk erőltette a kereszténységet!

Hát nem. Miért mondom azt, hogy István látszólag hódolt be a Pápai szándéknak, és mi is az az „ Ősmagyar pogány hit”?

Az kérem szépen – tessék kapaszkodni – tiszta Jézusi kereszténység volt már István előtt ezer ( 1000, mondom tessék kapaszkodni..) éve, az ószövetségi sallangok meg a hatalom érdekeihez igazított kanonizációs „ szent Iratok „ hamisítás nélküli természetközeli, természetet tisztelő Jézusi kereszténység!

Honnan tudom? Én nem tudom. Wass Albert tudja, Szent András életútja tudja, Skót függetlenségi nyilatkozat tudja, velük tessék vitatkozni, én mindössze forrásokat közlök.

Wass Albert: András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében. Annál is inkább, mivel a magyarság önmagát szkítának jelölte meg ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kultúrában. Továbbá a honfoglalás kori arab és európai írók mind, de a magyarság szövetségesei és ellenfelei is mindannyian szkítának nevezik a magyarokat. A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jóhírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta.Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás kori síroknak a kereszt.

Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, az általuk újnak nevezett, “római hittel” szemben. Ez a hivatástudatuk még a 20. században is élénken élt. (Wass Albert: Hagyaték)

Szent András életútja:

Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg, mely természete a legendákban fennmaradt élettörténetében is kirajzolódik. Apostoli gondolkodása és tettrekészsége leginkább a kenyérszaporítás csodája alkalmával tűnik ki. Kulturális nyitottságát pedig akkor érjük tetten, mikor a Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, ugyanis meghallgatja kérésüket, és azt tolmácsolja is Jézus felé.
Valószínűleg ezen mélyen emberséges tulajdonságainak köszönhető az is, hogy Jézus feltámadása után az isteni elhívást elsőként Kis-Ázsiában teljesíti, de nem a Pál által látogatott tengerparti területeken, hanem Örményországban és Kurdisztánban, tehát a Fekete-tengertől délre eső vidékeken. Valószínűsíthető, hogy András szeretettel és nem erőszakkal végzett szolgálatának eredménye, hogy a világon először Örményországban lett államvallás a kereszténység. Nyitottságának, megértő szemléletének köszönhetjük talán, hogy a különböző kultúrákban is képviselni tudta Jézus Krisztus evangéliumát, feltehetően nem olyan formán, hogy a számára újszerűnek tűnő kultúrára ráerőszakolta a sajátját a hozott üzenet megértése végett, hanem ő vette magára az adott kultúrát, és annak a népnek a hagyomány-elemeit használva adta tovább a jóhírt. Ennél hatékonyabb misszionáriusi módszer azóta sem létezik.
Csak ennek tudjuk tulajdonítani azt a soha felül nem múlt tettét, hogy a legendás és titokzatos szkíták is beengedték Jézus apostolát belső életükbe, miután átlépte a Dunát. A “szkíta erkölcs” és a “szkíta törvény” igen híresek voltak az ókorban, s ma már azt is tudjuk, hogy elképesztően szervezett társadalmú, magas kultúrát művelő ősi és hatalmas nép voltak. De András nem csak hogy az országukban telepedhetett le egy időre, hanem komoly mértékben részt vett Szkítia vallási életének alakításában is. András apostol, ahogy más kultúrák esetében, úgy a szkítáknál is alaposan elmerülhetett a hagyományokban, a nép Isten-hitében. Nem írnak róla sokat, pedig megilletné a dicséret az apostolt, hogy András ezzel egyedülálló dolgot kísérelt és valósított meg az egész ókort tekintve! Ezt a teljesítményt András apostolon kívül, csak Fülöp apostol közelítette meg, a “ló-szerető”. Ezért nevezzük Andrást és Fülöpöt máig úgy, hogy “a két szkíta-térítő”. Jellemző a szkítákra, hogy Jézus tanítványain kívül más történelmi személy nem mondhatja el magáról, hogy ilyen mélyre hatolhatott a titokzatos szkíták életébe. András apostoli műve óta keresztények a szkíták.
A szkíták és Thrákia után András Görögországba ment, ahol megint kapcsolatba kerül a görögséggel.
Aztán az achaiai Pátra(Pátrai) városába ment, ahol a királlyal hitvitát folytatva, az uralkodó igen alacsony szellemi erényekről bizonyságot téve a hitvitájuk végeztével börtönbe vetette, majd keresztre feszíttette Kr. u. 60-ban, a legendák által tanúsított ún. “Andráskeresztre” (X-formára ácsolt kereszt).

Skót függetlenségi nyilatkozat:

Nos, ez a legérdekesebb, mivel ebben benne van az is, hogy honnan jöttek ide és, hogyan valójában a skótok, de mi most itt csak a témát érintő részt idézzük:

Az ismert ókori krónikákból és könyvekből tudjuk, hogy sok híres nemzet közül a miénk, a skót, mindenhol ismert hírnévvel áldott. Nagy-Szkítiából indultak útnak a Tirrén-tenger és Herkules Oszlopainak útján, hosszabb ideig éltek Hispániában a legvadabb törzsek között, de sehol nem találtak legyőzőre, semmiféle versenyben, bár barbároknak mondják őket. 1200 évvel azután, hogy Izrael népe átkelt a Vörös-tengeren, érkeztek meg hazájukba nyugatra, ahol ma is élnek. Elűzték a britonokat, a pikteket elpusztították, és bár gyakran támadták őket norvégok, dánok és britek, mégis sok győzelem és kimondhatatlan erőfeszítések árán hazát szereztek, és ahogy a régi idők történetírói tanúsítják, attól fogva meg is tartották azt minden rabságtól szabadságban. Királyságukban száztizenhárom király uralkodott saját királyi családjukból, mely folytonosságot egyetlen idegen sem tört meg. 

Ezen tehetséges emberek nagy érdemei máskülönben nem lettek volna nyilvánvalóak. Így szereztek dicsőséget, hogy a Királyok királya és Lordok lordja, a mi Urunk Jézus Krisztus, kínszenvedése és feltámadása után elhívta őket a föld legjobb részére letelepedni, szinte elsőként az Ő legszentebb hitében. Nem is erősíthette volna meg őket a hitben bárki más, mint első apostola által – bár rangsorban hívták másodiknak vagy harmadiknak is – a legszelídebb Szent András, az áldott Péter testvére, aki Jézus óhaja szerint tartja meg a skótokat örökös patrónusként védelmében.v http://www.churchofgod.hu/content.php?act=arbroath Eredeti angol: http://www.geo.ed.ac.uk/home/scotland/arbroath_english.html

Érdekes adalék, amely minket is érint: – Honnan is jöttek, Nagy Szkítia mely területéről a skótok? (Skót, szkita, szaka ..) Ugyan még nem bizonyított ( dolgozok azért rajta..) de több jel utal arra, hogy a Duna melletti területről,  i. sz. 10 és 40 között valamikor, amikor Szent András is arra járhatott…. Miért gondolom ezt? Nem sok földrajzi terület van a Planétán amelyet úgy hívnak: Alba. Skóciát az ősi nyelvükön a gaelic nyelven és… ( kapaszkodni. ) AlbaRegia, AlbaRegalis, –, Székesfehérvár. A Skótok azt mondják, az „ Alba „ szó nem latin hanem az ő ősi gaelic nyelvükön van , mi úgy tudjuk a latin „ fehér „ megfelelője, bárhogyan is van – szemet szúró a hasonlóság…..

Nos, ezen információk fényében aki Szent István szemére veti hogy a nemzet egyesítése és megmentése érdekében kemény kézzel bánt a belső ellenkezőkkel, az vesse szemére  Temüdzsin – nek, hogy úgy gondolta: – „ Törvény kell a mongoloknak, még ha ki is kell irtanom hozzá a felét…. „ – meg is tette, ezzel megmentve a mongol nemzetet a teljes erkölcsi lezülléstől, a pusztulástól, és egy egységes nemzetté téve őket – a világ feletti uralmat adta nekik – immár Dzsingisz Kánként …. Atilla ugyanezt tette őseinkkel a Hunokkal .. Először a Pannoniai Hunokat egyesítette – erővel… Egy magasabb szakrális küldetéssel rendelkező uralkodónak aki nemzete egyesítésére és megmentésére hivatott – kötelessége keménykezű uralkodóként tennie – akár a külső, akár a belső ellenséggel szemben.

Véleményem szerint – és remélem sikerült is ezt itt fentebb logikusan levezetnem – nem pusztított el semmiféle régi rend vagy hit rendszerét vagy követőit, hanem a Kárpát medencében akkor már ezer éve gyakorlott és megélt tiszta Jézusi kereszténységet emelte bele a  vallási rabigába való hajtásunkra törekedő Római katolikus egyház szintén Jézusi hitet hirdető keretei közé – népének megmentése és nemzetté egyesítése érdekében. Lehet ő is tudta amit mi tudunk: – Ennek a katolikus hitnek nem sok köze van Jézus kereszténységéhez, hisz Jézus sem templomba, arany cicomák közé szólította követőit, tanítványait hanem a természetbe, Isten valódi templomába…. Hegy, tópart, mező, ezeken a helyeken, hát mi magyarok oda is megyünk azt hallani, figyelmezni. A kaotikus-katolikus egyház meg gyűjtse csak tovább az anyagi javakat, ha nekünk az elmúlt kétezer évben ( meg az azt megelőző Szkíta időszakban is, hisz a Természettel, a természetben való élet volt Jézus közölnivalója is….) jó volt nekünk Isten tiszta IGÉJE, akkor a reánk váró pár ezer évben már elleszünk ugyanezzel…….

Forrás : A józan paraszti eszem….    Csanki Péter – Fehér Sólyom infó

Aranykor Magyarországon

Mit jövendölnek Magyarországnak az ősi szent iratok, próféciák, jóslatok?

Az utóbbi 20 évben Magyarország fénysebességgel rohan egy olyan szakadék felé, amely akár az örök vesztét is okozhatná hazánknak. Ki kell ábrándítanom a szakadékba zuhanásunkra várakozó törekvőket, mert ez a tragédia nem fog bekövetkezni!
Hazánk történelmére visszatekintve (még akkor is, ha az nagyrészt el van torzítva) láthatjuk, hogy már többek is kísérletet tettek országunk és népünk elpusztítására, vagy „jó esetben” csak rabszolgaságba kényszerítésére, ám ezek a próbálkozások sem voltak eredményesek.
Nem kell messze menni, ott van mindjárt a volt szovjethatalom, aki nemcsak megszállta országunkat, hanem irányította is.
Csak egy példa a sok közül: Több mint 40 évig énekeltük a különböző ünnepségeken azt az Internacionálé-nak nevezett dalt, melyben, ha egyes sorok jelentését figyelmesen megvizsgáljuk, egyértelműen kitűnik, hogy mennyibe nézett a megszálló haramia bennünket és mindazokat a népeket, akik még az uralma alatt álltak. Számtalanszor hagyta el ajkunkat ez a dal, és intenzív agymosásunk közepette elfelejtettünk odafigyelni arra, hogy mit is mondunk.
„A múltat végképp eltörölni
Rabszolga-had indulj velünk!”

Tudnunk kell, hogy ha egy népnek elveszik, „eltörlik” a múltját, akkor ezzel elvágják a gyökereit, amely az ősi hagyományaihoz vezet, ezért a nép gyönge lesz, önbizalmát veszti, s így már könnyen ki lehet fosztani, rabszolgává lehet tenni, végül pedig el lehet pusztítani. Amely népnek nincsen múltja, annak nincsen hazája és jövőképe sem.
Hosszú ideje mindent elkövetnek a magyarországi hivatalos tudományban, hogy az emberekbe beszéljék azt, hogy mi finnugorok vagyunk. Ez úgy, ahogy van hazugság!
A finnugor elmélet valójában politikai okból jött létre, melynek hátterében a Habsburgok álltak.
Az 1848-as szabadságharc leverése és megtorlása után az egyik legjobb megoldásnak tűnt a finnugor elmélet létrehozása és terjesztése.
Idézet egy korabeli jegyzékből, amelyet miniszteri utasításra Haynau adott írásba:
„A magyaroktól örökre el kell venni a szittya büszkeséget, hogy elfelejtsék végre a lázadozást és megtanulják, hol a helyük.”
A Habsburgok jól tudták, hogy egy nép tönkretétele, rabszolgasorba vetése és megsemmisítése nem a háború útján érhető el leghatékonyabban, hanem a múltjától (történelmétől, hagyományaitól, népszokásaitól, eszméitől, hitétől, értékrendjétől) kell megfosztani.
A Habsburgok elvették az eredeti múltunk tanításait, s ezzel megkezdődött az a törekvés, ami a 20. században is jellemző volt azokra a diktatúrákra, amelyek érintették Magyarországot – gyökerestől kitépni, eltörölni a magyarok múltját, ellehetetleníteni a jelenét, hogy még véletlenül se legyen jövője. (Ezzel már István király is próbálkozott 1000-ben.)
„A múltat végképp eltörölni”…
Országunk népét minden megszálló hatalom rabszolgának tekintette, így nyilvánvaló, hogy a hódító célú háborúikban a magyarokat (is) állították az első sorba, hiszen nem kár értük, ha pusztulnak:
„Rabszolga-had indulj velünk!”

Hosszan lehetne elemezni a Magyarországot sújtó csapásokat pl. tatárjárás, török uralom, Dózsa féle felkelés, Rákóczi szabadságharc, mindkét világháború, 1956-os forradalom, a szovjethatalom és persze a jelenlegi Európai Unió is.
Azt, hogy az elmúlt években milyen gyalázatos tevékenységek folynak Magyarországon, nem kell ecsetelnem (pl. politika, kormányintézkedések, bank, gazdaság, ipar, egészségügy, oktatás, jog stb.).
Most inkább annak a kornak az eljövetelére szeretnék egy kicsit rávilágítani, amely 2012. december 21-én a fizikai síkon is kezdetét veszi. Ez az Aranykor, de nevezhetjük Fénykornak is.
Az arany ezúttal nem az ékszerre és nem a pompára utal, hanem az embernek az anyagi természetű személyiségére, amelyet a bölcsesség által Isten és az egyén szolgálatába kell állítani. Az aranyszín a bölcsességgel és a megvilágosodással kapcsolatos, tehát a megismerés és a tudás szimbóluma.
A fény pedig elsősorban az emberben lévő Istent, s annak fénymagját, ezáltal a magasabb rendű létezés tartalmi hasonlatát jelenti. A fény magában hordozza a bölcsességet, valamint az igazságot és annak tanítását.
Az Aranykor eljövetelét jelzi előre a maja naptár és számos jövendölés, szent könyv és szent irat.
(Erről bővebben itt olvashat:http://logoszvilag.blog.hu/2011/12/06/belepes_az_aranykorba_1 )
Jelenleg még a Vaskor utolsó évét tapossuk, azonban hamarosan tanúi lehetünk e kor instabillá vált szellemi és eszmei építményei megsemmisülésének. Mindez kezdődik Amerika csődjével, a bankrendszer összeomlásával, majd folytatódik az Európai Unió, a gazdaság és az ipar világszintű halálával.
Ez mind félelmetesen hangzik, ugyanakkor szépnek és jónak ígérkezik, de mi szerepe van ebben Magyarországnak?
Valójában kik vagyunk mi magyarok?
Milyen ember és milyen nép a magyar?
Miért szenvedett annyit a magyarság?

Ahogy már említettem több őskori szent irat és jövendölés foglalkozik a 2012-es Világkorszak-váltással, ami az Aranykor kezdete.
Mi történik 2012. december 21-én?
Ezen a napon nagy látványosságra és végítéletszerű eseményre nem kell számítani!
Ekkor csupán annyi történik, hogy az ún. világkarma minősége megváltozik, vagyis a Föld és a Naprendszerünk számára ekkor zárul a Vaskor és nyílik az új Aranykor.

Hogyan fogjuk mi emberek ezt érzékelni?
A Föld és az emberiség Aranykorba való belépéséhez az előkészületek már évekkel ezelőtt elkezdődtek. A változás nem egyik napról a másikra történik!
A 2012-es év eseményei rákényszerítik az embereket a paradigmaváltásra.
Egyre inkább az lesz majd tapasztalható, hogy az erkölcstelen, gátlástalan, kizsákmányoló vaskori gondolkodás és viselkedés az új korszakban finoman szólva a semmibe vezet.
Ugyanakkor, aki az Aranykor filozófiája szerint gondolkodik és cselekszik, valamint az Istenben való hite (és a róla szóló valós tudása) szilárd, erős lábakon áll, ott a mindennapi élet békéje és nyugalma fog megteremtődni.

Magyarország az  Aranykorban
A szent iratok azt mondják, hogy minden világkorszakváltásnál van egy olyan nép (kultúra), aki az adott világkorszakváltásnak a fáklyája, vezérhajója. Ez azt jelenti, hogy abban az országban történik meg először az átalakulás az új világkorszakra, s így ennek az országnak a népe mutat példát a többi nemzetnek.
Az ókori szövegek 20 próféciájából kb. 15 foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a 2012-es világkorszakváltáskor melyik lesz ez a nép. Ez a 15 prófécia leírja, hogy hol köszönt be először az Aranykor és melyik népen lesz az ún. „világ szeme”, vagyis a Vaskor falai elsőként hol dőlnek össze.

Az indiai szent irat, a Vishnu Purana így ír erről:
„A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is. A szakák ébrednek fel elsőként, ahogy évmilliókkal ezelőtt is ők vitték a fényt! Elsőnek Nimród népe tér magához, utána a többi.”

A „szaka” alatt az ókori indiai szövegek a szkítákat értik, ami nem más, mint a MAGYAR NÉP.
A szkíta nép nem rokon, hanem a magyar nép őse, tehát a „szakák”, vagyis a szkíták mi magunk, magyarok vagyunk. (Ahogy elnézem, a jelenlegi kormánypolitikát már rajtunk van a világ szeme…)
S még mielőtt bárkinek a bibliai Ószövetségben szereplő „gonosz” Nimród (és népe) jutna eszébe, javaslom, hogy a magyarok őskirályáról és dicsőségéről bővítse ismereteit pl. Avatara vallástörténész-mítoszkutató: Nimród vére I-II. című, két kötetes regényéből!

Milyen ember és milyen nép a magyar?
Erre a kérdésre a vaskori személyiségtudatú ember rögtön rávágja, hogy önző, gyarló, gonosz, irigy, rosszindulatú, kapzsi stb.
Tegyük félre egy időre az ítéleteinket és hagyjuk abba a népünket megvető kritizálást!
Nézzünk egy kicsit magunkba és úgy tegyük fel a kérdést: Milyen ember a magyar?
Valójában a magyar ember vendégszerető, végtelenül befogadó, ingét-gatyáját odaadja a vendégnek még akkor is, ha neki nem marad, önzetlen, segítőkész, idealista, határtalanul türelmes, nagyon okos, hiszen rendkívül sok művészt és tudóst, felfedezőt adott és ad ma is a világ számára.
A magyar, fényvallású nép a békességre törekvő emberek gyülekezete.
Mi a magyarok feladata?
Nem kevesebb népünk küldetése, mint az, hogy bölcsessége és tudása által az érdek nélküli szeretetet és békességet hirdesse és közvetítse minden nemzet felé.
Általában kis létszámú, kis területtel rendelkező országként beszélnek a világban hazánkról.
A magyarok soha nem voltak sokan, a turáni népekre nem jellemző a szaporaság.
Népünk ereje nem a számarányunkban áll!
A mi erőnk az AGYUNK, a bölcsességünk, a tudásunk és természetesen a korlátok nélküli szeretetünk.
„A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!” imának többféle értelmet is adtak már az emberek.
Az nem kétséges, hogy a magyarok kiváló lovasok és íjászok voltak, ám minden tévhit ellenére nem volt rájuk jellemző a hódító háború.
A sötét Vaskor képviselői évszázadokon át próbálták elhitetni a világgal, hogy a magyar nép hitetlen, barbár és gyilkos hajlamú tulajdonságokat hordoz magában.
A magyarok nyilaival kapcsolatosan megfontolásra javaslom:
A nyíl az elme szimbóluma. A magyar ember égi íjásza a világnak és a sötétségbe kilőtt fény-nyilaival az emberek tudatlanságát akarja megsemmisíteni.
Ha vesszük a fáradtságot és tanulmányozzuk egy kicsit Nimród legendáját, akkor egyértelművé válik számunkra, hogy Őskirályunk íjának megfeszítésekor nem az embereket vette célba, hanem az ellenséges démonkirályt, vagyis a sötétséget.
Ami az ősnépünket, a szkítákat illeti, náluk az volt a korabeli hadijog, hogyha az ellenség párviadalban megsebesül, a szkíta harcosnak rögtön abba kell hagynia a csatát és a sérültet azonnal a táltoshoz kell kísérnie gyógyításra. Ez aranykori eszme és cselekedet.
Ezzel szemben a Vaskorban a gyengének, a sebesültnek pusztulás a sorsa.
A magyar, fényvallású aranykori nép és a Vaskor rezgése, energetikája idegen számára.  A gyilkolás, a háború, a hódítás nem tartozik a népünk eszméihez (területeinket soha nem csatában vesztettük el, hanem mindig a tárgyalóasztaloknál lásd Trianon).

Miért szenvedett sokat a magyarság?
Az biztos, hogy népünk szenvedéseinek oka nem abból ered, hogy el lennénk átkozva, vagy Isten haragudna ránk, s „verne” bennünket.
Az úgynevezett balsorsunk főleg annak tudható be, hogy mivel a magyar aranykori nép, ezért nem tud vaskoriként alkalmazkodni. Ez az egyik oka Magyarország pusztulásának.
A magyarság elpusztítására való törekvések másik fő oka az, hogy nemcsak Európa középpontja vagyunk, hanem a Földdé is, úgyszólván a „világ közepe”. (Lásd: Dobogókő, a Föld szívcsakrája)
Ami pedig a magyar népet illeti, nem vagyunk kevesebbek, mint az az ősnép, aki az égi (fény) nyelvet beszéljük.
A MAGYAR NYELV az egyetlen a világ nyelvei között, melyben feltűnő többséggel fellelhető az ősiség, ennélfogva a legalkalmasabb az Istenség kifejezésére.
Sajnos jelenleg angol-kórban szenved Magyarország és a világ is, hiszen a Vaskorban világnyelvnek lett kikiáltva az angol…

Néhány példa arra, hogy égi nyelvünk szavaiba mi minden mondanivaló van még az eredeti jelentésen kívül belekódolva (betűk felcserélhetők, ékezetek hozzáadhatók vagy elvehetők):

MAGYAROK ISTENE
MA; MAG (a fény mag); AGY; AGYA; MAGA; OK (Isten, Teremtő); KOR;
ISTEN-ben benne vagy TE IS és  ÉN IS!
TÖRTÉNÉSZ : TÖRT-ÉN-ÉSZ
NYELVÉSZ: NYELV; ELV; ÉSZ
OKKULT: OK; KULTUSZ; (Az Okkult Isten a Teremtő Isten kultúrája)
ŐSZINTÉN: Ő; SZINT; ÉN;
BOLDOG: DOLOG
ÖRÖKSÉG: Ő-ÖRÖK-s-ÉG
LEHETŐSÉG: LEHET-Ő-s-ÉG
NŐISÉG: NŐ-IS-ÉG
BÖLCSŐ: BÖLCS-Ő
KÖZÖSÜLÉS: Ő; KÖZ; KÖZÖS; ÜL; ÜLÉS  (Istennel – ővele – való közösséget jelent: KÖZÖS-ÉG)
NÉGY: ÉN; EGY;
KETTŐ: KÉT-TŐ
MINDENKI: MIND-ÉN-KI
SZENT: Én; TE;
FÉNY: ÉN
HÍRNÖK: HÍR-NŐK
ALKALMAZKODOM: ALKALMAZ-KÓD-OM (Az OM jelentése: A szótag az a rezgés, amellyel Isten a világot teremtette. Teremtő igét, vagyis magát az Istent jelenti.)
A KÓD (a Teremtő kódja) azokban az emberekben munkálkodik akik (alkalmazkodva) naponta tudatosan meglelik istenségüket emberségükben.
A nyelvünk tehát kódolva van (alkalmaz-KÓD-OM, gondol-KÓD-OM, munkál-KÓD-OM) és ennek a kódnak a kulcsa a MAGyarok magjában lelhető fel (a kulcs pedig Énok kulcsa – Engem (ÉN) okozott (OK) valaki, ÉN Oka vagyok valakinek vagy valaminek).
JELADÓK vagyunk (JEL-A KÓD), és aki adni tudja a jelet (kódot), az venni is képes.

A fentiekből látható, hogy nagy őstudás van a magyar ember sejtjeibe és nyelvébe (elvébe) kódolva.
A külvilágban történő események egyre inkább arra sarkalnak bennünket, hogy vegyük észre, hogy MAGa magunkba kell fordulni, hiszen ott van a Mindenség (MIND-ÉN-s-ÉG) Teremtője bennünk!

Az Aranykor eljövetelével nemcsak világkorszakváltás következik be Magyarországon (és az egész Földön), hanem az emberek világszemlélete is lényegesen megváltozik.
A Fénykorban a nemzeti öntudat megerősítésre kerül. Mi magyarok fogunk először átesni az Aranykor tűzkeresztségén. Ez természetesen nem történik meg egyik napról a másikra és nem is lesz könnyű, hiszen fájdalommal, áldozattal és vérrel jár.

Idézet a Nyirkai Jóslatból:

„Kettészakad a nemzet,
lángra lobban az Ország.
A lángot vér oltja.
Magyar magyart gyilkol,
de a bika hátáról is ide lőnek
a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul…”

Mit mond ugyanez a jóslat a változást követően?

„A haragosok megbocsátanak egymásnak,
az irigy örül más szerencséjének,
a rátarti nem rázza a rongyot,
a közönyös siet segíteni…
Új kor veszi kezdetét minden égtáj felé.”

Nostradamus próféciáiból:
Mit jósol Nostradamus abban a 99 számozott versben, amelyet gróf Zrínyi Miklós rendelt tőle Magyarországra (Pannóniára) vonatkozóan?

„Jön majd idő, hogy szinte eltűnik
Pannónia földről ki magyarnak született,
fiaikat az anyák meg sem szülik,
s a hágókon át jönnek barbár seregek.
A magyaroknak még nevét is lopják,
s rettegnek még emléküktől is.
Már csak nevében lesz Magyarország,
s nevében minden egyezség hamis.”

„A kétezredik év után hamar
nagy lesz az ország és erős,
visszatér hazájába mindegyik magyar,
s magyar földben nyugszik minden ős.
De a magyar föld része lesz a nagynak,
erős királyság, melynek nincs határa,
a keresztények farkasai már nem ugatnak,
Krisztus ellenségeit a föld kizárja.”

„A második ezredév után
Pannónia váratlan erőre kap,
királyok gyűlése lesz Budán,
de császáruk magyar marad.
Kelet s nyugat központja lesz,
egy évszázadra legyőzhetetlen,
szembeszállni velük nem érdemes:
uralkodik a LÉLEK és a SZELLEM.”

„Jön új nemzedék, mely erős lesz,
és nem szégyenli többé, hogy magyar,
a vének nemzedéke önmagán erőt vesz,
s nemcsak önmagának túr és kapar.
Erkölcsében megújul majd az ország,
s végre büszke lesz minden fia
mert ámulatba ejti egész Európát
ezerszáz évnek elteltével Pannónia.”

„Jön majd egy ember a második
millennium után, ki felette áll
minden torzsalkodásnak: Ő lesz az itt,
ki Pannon földről Istenhez kiált
és Isten meghallgatja imádságait.
Ő lészen az, kinek uralkodása folytán
Pannónia ismét erős lesz és gazdag,
nagyobb lesz, mint akármely szultán,
az ő szavára minden országban adnak,
s önként kezére bíznak minden hatalmat.”

Ki ez az ember, akiről Nostradamus ír?
Egyelőre keveset lehet róla tudni, sőt szinte még semmit.
Ismereteim szerint ez a személy már az Isteni Énjének tudatára ébredt, és gondolati síkon szorgalmasan munkálkodik az aranykori Magyarország struktúráján.
Már most is okos, intelligens ember, azonban bölcsessége és tudása nem a fizikai világban megszerzett diplomák mennyiségének és minőségének eredménye, hanem lelkiségének és szellemiségének haladottsága, gondolatai és érzelmei rendezettsége teszik őt hamarosan kiemelkedővé.
Nem tagja egyik pártnak sem, és nem tartozik sem az egyház, sem pedig az egyház „leányvállalatainak” (gyülekezetek, szekták) csordarendszeréhez.
Amikor eljön az ideje színre lép és az igaz hitű és szívű magyar embernek nem lesz kérdés, hogy ki Ő,   mert tudni fogja!

Az Aranykor és a Nostradamus által megjósolt kiemelkedő szellemiségű ember (emberek, mert nem egy lesz) is eljön magától, csak még egy kicsit legyünk türelmesek és kitartóak.
Akarjuk és higgyük, hogy hamarosan „a magyar név újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez”, azonban ehhez kedves honfitársaim fel kell a mélyalvásból ébrednünk és cselekvésre is szükség van!
Tehát az Aranykor hajnalán: ÉBREDJ MAGYARORSZÁG!!!!!!!

Ajánlott linkek:

http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=6ca3c258e
http://www.youtube.com/watch?v=DYcq9cqtNQg

http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=d89435eb4

http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=caa35572a

http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=d9a9ebc9b

http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=c0eb4dec0

Forrás: http://tudatraebresztes.blog.hu

Adalék a Szent István királyunkat ért rágalmakhoz I.

Szent István

Készítette: Jobbik Ózdi Ifjúsági Tagozat

Adjon az Isten!

A mai napon, augusztus 20-án ünnepeljük államalapításunk ünnepét. A nemzeti oldal két csoportra válik e kérdésben, akik ünnepelnek, és akik gyászolnak. A két tábor között nincs átmenet, nincs béke, nincs megegyezés. Nem titkolom, én Szent István király oldalán állok. Ennek ellenére készen állok a vitára, ha az megmarad normális vita szintjén, és nem megy át személyeskedésbe, címkézésbe, veszekedésbe és rágalmazásba. Sajnos azt tapasztalom, hogy minden alkalommal elkerülhetetlenül át megy. Ezért szeretnék tisztázni jegyzetemmel pár gyakori tévedést, amit a fejemhez vágtak ma, illetve a napokban, sőt, mióta a nemzeti oldalt járom.

Szent Istvánról:

– Púpos volt, dadogott és sántított.

– Nem volt. A Szent Jobbot anatómiai vizsgálatoknak alávetve, a csontokból, és a korabeli ábrázolásokból kitűnik, hogy István nem magas, inkább zömök testalkatú (tehát pont nem olyan hernyó, mint az István a király rockoperában), erős markú ember volt. Géza a legkiválóbb keresztény tanítókat rendelte a kis Vajk mellé, így szokatlanul művelt is volt, és egészen biztosak lehetünk benne, hogy katonailag is ki volt képezve. Írja valaki, hogy ez hazugság, amit a zsidók találtak ki. Erre a válaszom:

– A zsidók írták a történelmünket, meghamisítva azt.

– Én még olyan zsidót nem láttam, aki egy erőskezű magyar királyt pozitív színben próbált volna feltüntetni, és eleve abszurd az a történelmietlen állítás, miszerint István korában, vagy akár később zsidók rajzolgattak és irkáltak volna bele a Képes Krónikába, és egyéb kordokumentumokba. Meg kell érteni, hogy a zsidók akkoriban még jó pár száz évig nem voltak sehol, csak kufárkodtak és kereskedtek, a keresztények pedig eleve gyűlölték őket, amiért megölték Jézus Krisztust. Sem a történetírásba, sem a politika irányításába semmiféle beleszólásuk nem lehetett, és az emberek akkori önérzete eleve kizárta, hogy bármiféle tisztet betöltsenek. Ráadásul féltek is tőlük, mert járványokat terjesztettek, és a rituális gyilkosságok is megestek, amire az egyház fel is hívta a figyelmet. Történelmet már csak a felvilágosodás után hamisíthattak, ekkor azonban már javában szentté volt avatva István király, és a köré épülő kultusz is rég meg volt. Ezt inkább éppen rombolni igyekeznek mind a mai napig, semmint támogatni.

– István egy erőszakos diktátor volt.

– Annak, aki el van telve a jelenlegi demokrácia nyújtotta korlátlan szabadság gyönyöreivel, és a judeo-liberális rejtett diktatúrával, aki elhiszi a tündérmeséket Hitlerről, Sztálinról, meg a többiekről, annak talán szemet szúr ez. Hiba azonban a jelenlegi nézeteinkkel szemlélni egy adott kort. Akkoriban a tekintélyuralmi rendszer teljesen természetes volt, magától értetődő, és ez évezredek óta így működött az egész bolygón és még sokáig így is maradt. “Diktátornak” lenni abban az időben nem jelentetett semmi rendkívülit. Az pedig, hogy erőszakos volt, arról tudjuk, hogy külső ellenségek egész hadával szemben kellett védenie a határt, és emellett a belső rendet is meg kellett teremtenie, ami nem ment szép szóval, ugyanis a régi rend hívei fegyveres felkeléseket intéztek ellene, amit le kellett vernie. Mondhatni, nem ő kezdte. Ő volt a király, ő osztogatta a parancsot, és az alattvalóknak ezt el kellett fogadniuk. Aki pedig ellenállt, az felségáruló volt, és nem csak a király életét, hanem az ország belső rendjét is fenyegették. Ezt egyetlen király sem tolerálta volna, Koppány maga is erőteljesen fellépett volna az életére és trónjára törő riválisokkal szemben.

– István megszegte az ősi törvényt, miszerint Koppány lett volna a jogos király.

– István apja, Géza tárgyalásokat folytatott a törzsek vezetőivel, a trónutódlás kérdésében. Tehát meg lettek kérdezve. Eredetileg a senioratus rendje volt érvényben, miszerint a trónt a család legidősebb, uralkodásra még alkalmas személy vette volna át, és a levirátus értelmében az elhunyt király feleségét Koppánynak el kellett volna vennie. Végeredményben közös döntés nyomán tértek át a seniorátusra, amely szerint az előző király elsőszülött fia örökli a trónt. Köztudott, hogy ebbe Koppány beleegyezett, és esküvel meg is erősítette, hogy lemond a trónról. A döntés tehát békés körülmények között megszületett. Istvánt, vagyis akkoriban még Vajkot, mint említettem, kiváló keresztény tanítók nevelték a keresztény hitre, és az uralkodásra.

Géza halála után azonban Koppány rögtön trónkövetelőként lépett fel, noha erre már semmilyen jogalapja nem volt. Az ősi törvényről önként mondott le, István javára, mégis megszegte az adott szavát, az esküjét. A mai politikában erre már fel sem kapjuk a fejünket, akkoriban azonban, főleg a magyaroknál, az adott szó igen sokat jelentett, és a megszegése nagy szégyen volt. Koppány azonban meglehetősen könnyen túllépett ezen. Ismét elképzelhetjük, mi lett volna Koppány válasza, ha István teszi ugyanezt. Valószínűleg ő is darabokban végezte volna. Koppány szabályosan hatálytalanított törvényekre hivatkozott, tehát semmilyen jogalapja nem volt a trónt követelni. Felségárulóként és lázadóként lépett fel István ellen, én ebben nem látok túl sok vallási töltetet, inkább egyszerű hatalmi harc, amit elbukott.

– István idegen lovagokkal győzött.

– Ez igaz. István valóban hívott idegeneket az országba, de közel sem annyit, mint amennyit gondolnak. Idegenek főleg az udvarában, és a személyes testőrségében voltak, illetve voltak mesteremberek, akikkel az őslakos magyarság viszonylag jól meg volt, tudást cseréltek velük. Ezen kívül pedig lovagok is voltak, akiknek a kegyetlenkedéseket méltán a számlájára írhatjuk. Úgy tűnik, hogy ezt a szokásukat mai napig nem vedlették le, és mindig lehet velük találkozni az európai történelem során, főleg például a keresztesháborúk nyomán. Azt, hogy István ezek ellen nem lépett fel, illetve katonailag is támaszkodott rájuk, arra nyilván nincs mentség. Viszont a létszámuk nem voltigazán jelentős, csak besegítettek István seregének, ami ugyanolyan magyarokból (is) állt, mint a lázadók hadserege.

– István kiszolgáltatta az országot a nyugatnak, és az européer vallást ráerőltette a magyarokra.

– Még azt is hozzá szokták tenni szemléletesen, hogy “harminc ezüstért”, ez persze úgy ostobaság, ahogy van. Mi sem bizonyítja jobban, hogy István hadserege többségében nem idegenekből, hanem magyarokból állt, mint hogy ugyanezzel a hadsereggel többször győzte azoknak a hadseregét, akiktől ezek az idegen lovagok érkeztek. Tehát azt is könnyű belátni, hogy Koppányt is a magyarok győzték le, az német lovagok csak a ráadást jelentették. Azok a magyarok pedig nem árulók voltak, hanem a királyhoz, a törvényhez és a nemzethez hű magyar harcosok. A németek például hadvezéri szerepet töltöttek be.

Hozzá tartozik a kérdéshez a Szent Korona kérdésköre is. A Magyar Szent Korona eredete eléggé talányos, és sok elmélet is van az eredetéről, onnan kezdve, hogy a világűrből jött tízezer évekkel ezelőtt, egészen addig, hogy Szent István idejében még nem is létezett. Számomra az az elmélet tűnik a leginkább logikusnak, hogy II. Szilveszter pápa adományozta Istvánnak, és ezzel koronázták meg őt. Koronát pedig nem jutalomból, vagy hízelkedésből osztogattak akkoriban, hanem behódolás jeleként. És azért tartom ezt a leginkább logikus elméletnek, mert ennek a behódolásnak voltak máig ható következményei.

István nem csak a belső pogányokkal hadakozott, hanem külső ellensége is bőven akadt. Bár Gizellát éppen azért vette feleségül, hogy dinasztikus kapcsolatba léphessen, és így megteremtse a békét a Magyar és a Német-Római Birodalom közt, később II. Konrád mégis megtámadta Istvánt 1030-ban, amit István nagy fölénnyel meg is nyert. Ezen túlmenően István egyetlen csatát sem vesztett. Tehát könnyen belátható, hogy nem kellett fenyegetve éreznie magát. A besenyőket legyőzte, és keresztény hitre térítette. A Németeket szintén, méghozzá kétszer is zsinórban. Soha egyetlen vereséget sem szenvedett!Tehát nem hogy megfelelési kényszere lett volna, hanem igen erős, egyenes jellemű, szigorú, kemény kezű, megalkuvást nem ismerő uralkodó volt. A kereszténységet meggyőződésből, és nem kényszerből támogatta, és nemzetünket is ettől a meggyőződéstől, igaz hittől vezérelve vezetett a krisztusi útra.

Szent István királyunk munkája nyomán egységes, az egész Kárpát-medencére kiterjedő, egyedülállóan megszervezett, mind a pápától, mind a Német-Római Birodalomtól, mind Bizánctól független, önálló egyházszervezettel rendelkező nagyhatalom jött létre, amelynek az élén az apostoli magyar király állt, amelynek elismerése azt jelentette, hogy Isten kegyelméből, Isten áldásával uralkodott, és közte és Isten között egyetlen más földi ember sem állt, hanem közvetlenül Isten által uralkodott. A Magyar Szent Korona adományozása éppen ezt fejezi ki napjainkig.

– István megszegte a vérszerződést.

– A vérszerződés Anonymus Gesta Hungaroruma szerint így hangzott:

“Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük. Az eskü második szakasza így hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből. Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek. Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa. Ennek a hét férfiúnak a neve volt: Álmos, Árpád apja; Előd, Szabolcs apja, kitől a Csák-nemzetség származik; Kend, Korcán apja; Ond, Ete apja, akitől a Kalán- és Kölcse-nemzetség származik; Tas, Lél apja; Huba, akitől a Szemere-nemzetség származik; a hetedik Tétény, Horka apja, s Horkának a fiai voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód-nemzetség származik, amint alább majd szó lesz róla. De elég! Haladjunk a történelem útján!”

Az első szakasz Istvánnal teljesült, mivel Álmos vezér ivadéka volt ő is. A második szakasz lényegtelen most, de tudjuk, hogy teljesült, hiszen István adományozott földeket a hozzá hű, neki behódoló, vagy épp valami módon megnyert törzsfőknek. A harmadik szakaszt látszólag István megszegte, ám a negyedik szakasz figyelembevételével a harmadik szakasz is teljesül. Éppen Koppány az, aki önként elismeri a primogeniturát, így Istvánt vezérének. Így tehát az ellene, mint önként választott vezér elleni esküszegéssel a negyedik pont lép hatályba, vagyis hogy Koppánynak a vére hulljék. És így a harmadik pont, hogy a vezéri tanácsban kellett volna maradnia, hatálytalanná válik. És ez vonatkozik az összes többi felségárulóra is. Tehát a vérszerződést éppen ők, és nem István szegte meg. István a vérszerződést a többi, a vérszerződéshez csakugyan hű nemzetségfőket csakugyan nem is bántotta, és az ellenállókat is igyekezett minden békés eszközzel az oldalára állítani. Koppány utolsó átkozódása ennek tükrében elgondolkoztató…

– Koppány esküje nem volt érvényes, mert Géza meghalt.

– Ilyen szabály egész biztosan nem volt. Koppány az élő Géza előtt mondott le a trónról, és meg is esküdött. A magyar urak között törvényes megegyezés született, és ezt Koppánynak nem volt semmi joga felrúgni, és az őt követő többieknek sem. Ha mégis lett volna ilyen szabály, akkor az a Vérszerződést is hatálytalanította volna, hiszen a hét vezér, akik annak idején megkötötték, István és Koppány idejére már rég elhunytak. Abból, hogy nem hatálytalanodott, arra következtethetünk, hogy Géza halála sem oldotta fel Koppány esküjét. Koppány egyszerűen túl nyakas volt.

– Mi lett volna, ha Koppány győz?

– Szerintem a fentiek tükrében már nem nehéz belátni, hogy Koppány egy nyakas, forrófejű ember volt, aki fejjel ment a falnak, tehát nem volt stratégiai érzéke, és azokban a harcias időkben ez végzetes lett volna. A környező testvérnépek példája jól illusztrálja, milyen jövőképre számíthattunk volna. A besenyőket, a kunokat, a jászokat stb. éppen mi olvasztattuk be, és térítettük meg. Gyakorlatilag “leigáztuk” őket. Ezt ma már mégsem hánytorgatja fel senki. Persze nem is lenne értelme. Ugyanúgy, ahogy annak sincs, hogy “mi lett volna, ha”. Egyébként ide tartozik, hogy Koppánynak más esküszegése volt. Egyes források szerint felvette a bizánci rítusú kereszténységet, ám olybá tűnik, nem gyakorolta, ez csak egy formaság volt számára. Valószínűbbnek tartom, hogy továbbra is az ősi hiedelemvilágban maradt.

Érdekességképpen meg kell jegyezni, hogy Koppány a maga idejében a tradíciókhoz ragaszkodott, a magyarságát érezte fenyegetve az új hit által. Koppány mai követőire ez azonban nem, hanem éppen az ellenkezője mondható el. Számunkra, mai magyarok számára a kereszténység a tradíció, a mai pogányok pedig éppen ezt az ezer éves tradíciót támadják. Az alternatíva, amit kínálnak, egy sebtiben összegyúrt, gyakorlatilag minden létező vallásból, hiedelemből, vagy babonából merítő massza. Ezzel pedig az a gond, hogy sem nem ősi, sem nem magyar. Van itt a természetgyógyászattól, a reikin, a sámánizmuson és az USA-ból ideérkező indián, hippi és new age eszmékig minden, de hogy őseinknek ilyen vallása sohasem volt, az egészen biztos. Itt gyakorlatilag mindent szabad, és bár van itt-ott néhány tanítás, de ennek az ellenkezője is megtalálható. Az egész dolog hajtómotorja a keresztényellenesség, ami vélt vagy valós, de főleg személyes sérelmekből adódik. Ez így pedig nem más, mint történelemtagadás, és antitradicionalitás. Hiába húzzák rá, hogy ez “ősi”, és “magyar”, ha egyszer semmi köze nincs az eredeti ősvalláshoz. Hiába vegyítenek bele csodaszarvast, életfát, akkor sem lesz. Ez a keresztény tradíció, de ugyanúgy az ősi hit megcsúfolása is. És nagyon olybá tűnik, hogy Koppány mai követői, mentalitásuk alapján inkább István hívei lettek volna abban az időben. Mivel Koppány magyar akart maradni, és a tradíciókat védte, míg a mai neopogányok csak azzá akarnak válni, a maguk sajátos módján. Míg István ma élő tisztelői egy 2000 éves, magyar viszonylatban pedig 1000 éves hagyományt védenek, addig a neopogányok minden téren váltást sürgetnek. Mint fentebb említettem, az “ősiség” csak piár. Ezen nem árt elmerengeni.

– István megsemmisítette az ősi tudást, és tűzzel-vassal kiirtatta a rovásírást.

– Eredetileg ez volt az egyetlen dolog, amire nem volt mentség az én szememben sem, azonban rá kellett döbbennem, hogy sem a Vatikán, sem István nem adott ki semmiféle rovásírást betiltó és üldöző rendeletet, ami pedig az Interneten kering, az hamisítvány. Miután erre rádöbbentem, teljesen felül kellett bírálnom korábbi álláspontomat. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a rovásírás Erdélyben még több száz évig fennmaradt. Ez azonban nem azért volt, mint ahogyan állítják, hogy István király keze nem ért el idáig, és az erdélyi vezetők ellenálltak volna. Egyszerűen nem üldözte senki, hanem lassan magától visszaszorult. Még István halála után is sokáig iskolákban tanították, illetve a népi emlékezet még ennél tovább is megőrizte, és Erdélyben maradt meg a legerősebben. A legnagyobb csapást a rovásírásra kétségtelenül a könyvnyomtatás elterjedése mérte, ugyanis ez latin betűs területről terjedt el, és a latin betűk sokkal jobban megfelelnek a nyomtatásra, mivel nincsenek benne szótagjelek, ligatúrák, valamint sokkal szélesebb körben elterjedt volt, mint a mi a rovásírásunk. Illetve annak ellenére, hogy nem mi találtuk ki, a kettős betűk megalkotása után tökéletesen illeszkedett a magyar nyelvhez. Mivel a nyomtatás szenzációnak számított, igazi forradalomhoz vezetett, széles néptömegek juthattak olvasnivalóhoz, illetve adhatták ki nagy tömegben saját írásaikat, latin betűkkel. Tehát a rovásírás jelentősége annyira lecsökkent, hogy szinte már akadályozó tényező volt, elvesztette korábbi jelentőségét, így csaknem teljesen kiveszett, népi hagyománnyá vált napjainkra.A forrás, miszerint a rovásírást betiltó rendelet hamisítvány, ebben a jegyzetben olvasható, Varga Géza írástörténész tollából: http://www.facebook.com/note.php?note_id=207335012659462

Mellékesen megjegyzendő, hogy István király koronázási jelképei, beleértve a koronát, a jogart és a palástot sok rovásírásos, vagy azzal rokonítható szimbólumot tartalmaz, mégsem pusztította el vagy alakíttatta át őket. Ez is azt mutatja, hogy az Istvánnak tulajdonított szellemi pusztítás egyszerű hamisítvány, és sosem történt meg.

– István máglyára küldött több ezer táltost.

– Ez elég furcsa lett volna, hiszen egy legenda szerint István maga is táltos volt. Másrészt pedig való igaz, hogy hozott törvényeket a régi vallás szokásai ellen, tömeges kivégzésekre, különösen máglyára küldésre azonban semmi bizonyíték nincs, ez is csak egy modern kori blöffnek, keresztényellenes kitalációnak tűnik. Az új törvényt megszegők közül is csak a többszörös visszaesőket végezték ki. A táltosság egyébként sem egy vallási rang volt, hanem annak születni kellett. A táltosokat onnan ismerték fel, hogy foggal, vagy hat ujjal születtek (és nem fél lábuk volt, mint a rockoperában), és ezt táltos-betegségnek is nevezték. István törvényeiben erre nincs utalás, legalábbis nem tudok róla. Arról is tudunk, hogy táltosok egészen a Habsburg korig léteztek, még a királyi udvarban is előfordultak.

– Már gyerekkoromban, mikor “Szent” Istvánról tanultam, mindig rossz érzésem volt vele kapcsolatban.

– Bevallom, ez az érvelés az egyik személyes kedvencem! Főleg azért, mert kivétel nélkül olyanoktól hallom, akik a kommunista időszakban voltak iskolások. Köztudott, hogy a kommunizmusban, és azóta is, parancsba van adva az oktatás lezüllesztése, és a királyság, nemesség minél rosszabb színben való feltüntetése. Az a magyarázat, miszerint “nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”, rendkívül álságos, mert legalább a nemzeti oldalon mindenkinek tudnia kellene, hogy mire ment, és a mai napig megy ki ez az egész játék. Nem akarom mosdatni ezt az időszakot, nem volt tökéletes, de az vesse rá az első követ, akik szerint a jelenlegi liberális demokráciának nevezett valami jelenti a Szebb jövőt, Gyurcsánnyal, Orbánnal, Sorossal, és a többi jómadárral. Szerintem egyetérthetünk abban, hogy amit az iskolában tanítanak, annak jó ideje egyre kevesebb köze van a valósághoz. Történelmi vitákban, történelmi személyek megítélésében pedig a rossz “megérzéseknek”, és személyes ellenszenvnek nincs semmiféle súlya. Inkább mindenki gondolkozzon el, kinek volt az érdeke, hogy ezt a rossz érzést a diákok fejébe erőltesse.

Témába vág alábbi jegyzetem:

http://www.facebook.com/note.php?note_id=179009812158649

– A Szent Jobb nem szent, mivel az árulók kezét vágták le akkoriban.

– Ilyen szokásról szintén nem tudok. Szent László volt az első, aki törvénybe hozta, hogy a tolvajok kezét vágják le, ezt is csak azért, mert az ő idejében a tolvajlások elszaporodtak. Az árulókat egyszerűen kivégezték, megalázták, lásd Koppány, vagy akár Zách Felicián esetét. Tehát ez megint egy minden történelmi alapot nélkülöző, légből kapott állítás. Valójában ez történt:

“István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból – ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt – és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték, amelynek őre egy Merkur nevű férfi volt.” – Múlt-Kor történelmi magazin, Wikipédia stb. szerint.

Ezt is ajánlom megnézésre:

Tehát nem Szent László vágatta le István jobbját, mert árulónak tartotta. Épp ellenkezőleg. Az ő idejében már régen létezett a Szent Jobb, és éppen Szent László királyunk volt az, akinek a közbenjárása révén avatták szentté Istvánt. A Szent Jobb, mint ereklye, keresztények keze nyomán jött létre és maradt fent, akiknek István jótevőjük, és nem árulójuk volt.

–

Fentebb olvasható írásomat az elmúlt napokban, hetekben, pogány vitapartnereim érveiből állítottam össze. Természetesen a teljesség igénye nélkül, a vitát lehetne, és kell is (sőt: fogom is) folytatni. A fentiekben arra szorítkoztam, hogy kizárólag Szent István királyunkat ért vádakra reagáljak, kizárólag történelmi, politikai oldalról, míg az ellentétek vallási vetületét szándékosan mellőztem. Ez – terjedelmére és fontosságára tekintettel – egy másik jegyzetben lesz kitárgyalva. Az írást eredetileg augusztus 20-ára, államalapításunk ünnepére terveztem megjelentetni, de olyan sok volt a tisztázni való, hogy csúsztam vele 2 napot. Biztos vagyok benne, hogy ennek ellenére is siklottam el dolgok felett. Ha a hozzászólások erre felhívják a figyelmemet, akkor van rá lehetőség, hogy a jegyzetet utólag módosítsam, illetve kibővítsem.

Szebb jövőt!

Forrás: http://www.facebook.com/groups/valodimultunk/doc/163114847101895/