Izrael állam a Sátán országa, és meg kell szűnnie létezni – interjú a Neturei Karta rabbijaival

A magyar zsidók nem csak a cionizmus alapítóival, Herzl Tivadarral, Natonek Józseffel és Südfeld Miksával büszkélkedhetnek el, ugyanis a zsidó anticionizmus gondolata is magyar zsidóktól származik. A Neturei Karta jelentése: a város (Jeruzsálem) őrzői. Nevük egy idézet része a Talmudból, amely arról szól, hogy Jeruzsálem valódi őrzői nem a katonák, akik valójában pusztulást hoznak rá, hanem a jámbor emberek, akik imádkoznak.

 A Neturei Karta nem is igazán egy szervezet, inkább egy átfogó eszme, mely mögé több tízezer zsidó sorakozik fel szerte a világon. Nem szelektíven olvassák a Tórát, nem vesznek el belőle semmit: pontosan azt hirdetik fennhangon, amit az mond, nevezetesen, hogy zsidó állam márpedig nem létezhet. A szekuláris Izraelt nem ismerik el, palesztinai tagjaik adót nem fizetnek, katonai szolgálatot nem teljesítenek, személyi igazolványt nem váltanak. Kérdéseinkre Moshe Ber Beck rabbi magyarul, és Ahron Cohen rabbi angol nyelven válaszolt.

A kívülálló azt hihetné, hogy minden zsidó és rabbi egyforma, és mind támogatják Izraelt. Ám a Neturei Karta látványosan más állásponton van. Mi a nézetkülönbség oka, miért támadják a cionizmust?

Beck rabbi: A zsidó hit és a cionizmus közötti különbségről órákat lehetne értekezni. A cionizmus egy mindössze 150 éves koncepció. Nem hívő zsidók találták ki, és az alapja az, hogy nekünk egyedül kell felállni, visszamenni Palesztinába, csinálni egy országot, és nem szabad Istenre hagyatkoznunk – ezeket persze a Tóra tiltja. A zsidóság nem pusztán egy nép, hanem egy vallás is: hitünk a Tórából ered. Nincs zsidóság Tóra nélkül. Minket a Teremtő választott ki, és hozott Palesztinába, és a bűneink miatt később Ő is üldözött el onnan. Nem lehet csak úgy visszamenni oda, és hipp-hopp létrehozni egy országot. A Törvény tanítása szerint csak maga Isten gyűjthet minket újra egybe Palesztinában. Tudja, a zsidóság egy több ezer éves nemzet, mely hosszú időn keresztül jól megvolt egy ország nélkül. Rengeteg nagy ember, tudósok, rabbik és igen, sok gazdag ember is a választott néphez tartozott. Ők mind megtehették volna, hogy egy ország megcsinálásán ügyködjenek, de nem tették. Sok nehézségen ment keresztül a zsidóság mindenfajta ország nélkül, és tessék, máig itt vagyunk. Hitler után azonban a zsidóság összetört, és így a gondolat beférkőzhetett a zsidók közé, hogy legyen egy hazánk. Izraelt így rakták össze. Ám máig sok zsidó, és sok rabbi tartja, hogy ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Ez a valódi zsidóság, és mi, a törvényt betartó zsidók mélyen szégyelljük a sok vérontást, amit Izrael a világ zsidóságának nevében tesz. Ha nem jött volna létre akkor Izrael állam, és ma megkérdeznék a zsidókat, hogy legyen-e, állítom, hogy a többség nemet mondana.

A valódi zsidósággal tehát szemben áll a cionizmus. Az ember mégis lát cionistákat, akik vallásosnak mutatják magukat, és Izrael állam jelképe is a menóra. Hogy is van ez?

Beck rabbi: Izraelben nagyon erősen küzdenek azért, hogy a zsidóság otthagyja a vallását. Persze, ha az ember ma szétnéz Izraelben, találhat magukat vallásosnak mondó cionistákat. Azonban ez csak egy taktikai lépés. Valójában a cionizmus egy új zsidóságképet vezetett be, mellyel célja az volt, hogy a nép elfelejtse mit kapott parancsba a Mindenhatótól.

Cohen rabbi: A cionizmus egy eredendően ateista elképzelés. Izrael pusztán felvette a vallásos szimbólumokat, hogy odacsalogassa a zsidó embereket a világ minden tájáról. A cionisták nem hisznek Istenben, viszont hisznek abban, hogy Isten adta nekik azt a földet.

Igaz, amit a TV-ből jön, hogy csak az iszlám okozza a viszályt a Szentföldön?

Beck rabbi: Amit a média sugall, hogy ez egy vallási háború, egy nagy hazugság. Sok nemzedéken át éltünk békében az itteni népekkel és más hitűekkel. Nem igaz, hogy a harag a zsidóság ellen irányul. Ha valakit itt gyűlölnek, akkor azok a cionisták. Hatvankét éve minden közel-keleti nyomorúságnak Izrael állam az oka, és ez az, ami ellen mi küzdünk. Addig nem lesz béke, amíg a világ rá nem döbben, hogy Izrael léte egy alapjaiban hibás gondolat.

Önök főleg vallásos alapon utasítják el Izrael államot. Egy ateista hogyan viszonyuljon Izraelhez? Akit nem érdekel Isten, támogathatja a cionizmust?

Cohen rabbi: Hitünk alapján, de humanitárius megfontolásból is ellenállunk, bár a kettő között nyilván van kötelék. De egy ateista is láthatja, hogy Izraelben elnyomják a palesztinokat, lerombolják házaikat, leölik őket.

Izrael mégis a béke, és a tolerancia bajnokaként adja el magát külföldön.

Beck rabbi: (nevetve) Mondani könnyű! A kérdés az, hogy mit csinálnak?

És a másik unalomig mantrázott állítás? Hogy Izrael állam „Isten országa”?

Beck rabbi: Az egész világ Istené. A bibliai Izrael földje szent, és réges-régen ott valóban állt egy szent ország, ezt mondja a Tóra is, ám onnan mi zsidók el lettünk üldöztetve. Az, amit ma „Izrael” néven hívnak, egy gigászi bűn, s ez az ország nem az Istené, inkább a Sátáné. Épp olyan bűn volt létrehozni, mint ahogy bűnös dolog lopni vagy ölni.

Izraeli körök látványosan igyekeznek belerángatni az USA-t egy Irán elleni háborúba. Mi lehet ennek a következménye? Harmadik világháború?

Cohen rabbi: Elképesztő, ahogyan Izrael Irán ellen hergeli Amerikát. A vádjaik teljesen alaptalanok. Nem kérdéses, hogy ha így folytatják, egy katasztrofális háborút, ahogy Ön mondja, egy harmadik világháborút is kierőszakolhatnak. Az iráni zsidó közösséget mellesleg nem érik támadások, Irán tolerálja a vallásos zsidókat.

A Neturei Karta látványosan küzd Izrael állam léte ellen. Palesztinok oldalán tüntetnek, és Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök mellett is kiálltak, mélyen vallásos, őszinte embernek hívva őt, és harmonikus, Istent követő országnak írva le Iránt. Izraelben izraeli zászlót égetni merész dolog. Gyakran támadják szervezetüket a cionisták?

Beck rabbi: Természetesen. A Neturei Karta pont a fordítottja a cionistáknak, így hát érthető a gyűlölet, amivel kezelnek minket. Mi rámutatunk a valóságra, hogy a cionisták ráültek a palesztinok fejére, és úgy tákolták össze Izraelt. Ha egy idegen nemzet Magyarország helyén létrehozna egy országot, és kijelentené, hogy az mostantól az övé, abból is pont ugyanilyen problémák fakadnának. Mi erőszakmentesen, békében hirdetjük az igazságot, és ők erre fegyverrel, összeveretésekkel, rendőri akciókkal, börtönnel válaszolnak.

Cohen rabbi: Sokan támadtak minket egy teheráni holokauszt konferencián való részvételünk miatt, ám a téma nem a holokauszt tagadása, hanem revíziója volt. A holokauszt egy borzalmas esemény volt, de nem lehet a palesztinok elnyomásának igazolására használni. A cionisták önkényes módon, már-már vallási szintre emelve használják rosszra a halott zsidók emlékét. Elsőrangú lehetőség volt, hogy megmutassuk az iszlám világnak, hogy a zsidóság nem azonos a cionizmussal. Máig nem bántam meg, hogy ott voltunk. De persze nem csak Izraelben érhetnek atrocitások. Az én angliai lakásom előtt tüntetést szerveztek a cionisták, összeverték a kocsimat, tojással dobálóztak, öngyűlölő zsidónak hívtak.

Sokan, akik a cionizmus ellen küzdenek, a holokausztot is egy mesének tartják. Ehhez mit szól?

Beck rabbi: Mese? Ez borzasztó. A szüleimet, a barátaimat vesztettem el a holokausztban, a haláltáborokban. Csoda, hogy mi gyerekek megmenekültünk, hála a Mindenhatónak. Hogy lehet ezt tagadni? Olyan, mintha valaki nem fogadná el, hogy a nap süt az égen.

Cohen rabbi: Hiába tagadják a holokausztot egy bizonyos mértékig, teljességgel nem tudják megcáfolni. A hatmilliós számot gyakran idézik. Ebbe bele lehet kötni, de a bűn akkor is ugyanolyan borzalmas, ha nem hatmillióról, hanem ötről vagy négyről van szó. A kivégzés módszere is részletkérdés. Mindegy, hogy gázkamra, vagy puskagolyó. A bűn az bűn marad. Kicsinyíteni azt gyalázatos dolog az áldozatok emlékével szemben.

Kedves Beck rabbi, ön Magyarországról származik. Mesélne egy kicsit az életéről?

Beck rabbi: Budapesten születtem, ha jól emlékszem 1934-ben. Egy pesti bunkerben elrejtve vészeltem át a zsidóüldözéseket, majd Ausztriában, aztán Olaszországban éltem, később Palesztinába keveredtem. Nem akartam oda kerülni, a sors hozta így, de ahogy időt töltöttem ott, rádöbbentem a cionizmus kétszínűségére. Ma már szerencsére (hivatalosan – a szerk.) nem a cionista rezsim alatt élek: az USA-ban lakom.

Mi legyen hát a sorsa Izraelnek? Ha leszerelnék az államot, mi lenne a sok odaráncigált zsidóval?

Cohen rabbi: Izraelnek feltétlenül békés úton, de meg kell szűnnie létezni. Azért imádkozunk, hogy a cionizmus gonoszsága eltűnjön a világból. A zsidóknak pedig haza kell menniük, ha ez a béke ára. Ám én hiszem, hogy a palesztinok nem kiűzni akarják a zsidókat. A palesztinok egy független, saját államot akarnak, mint amilyen a történelmi, demokratikus Palesztina volt.

És ha nem lesz „zsidó” állam, hogyan kell majd a zsidóknak viszonyulniuk ahhoz az országhoz, ahol majd laknak? Tényleg, el lehet várni egy, teszem azt, magyar zsidótól a hazafiságot?

Beck rabbi: A Tóra-követő zsidók természetes viselkedése, hogy teljes hűséget tanúsítanak azon ország iránt, ahol élnek, ahogy azt a Tóra megköveteli. Nem csak, hogy el lehet várni a hazafiságot, hanem meg is kell követelni!

Mit mondanának azoknak, akik a cionizmust a zsidósággal azonosítják?

Cohen rabbi: A kérdés az, hogy ki követi el ezt a hibát? Mert sajnos számos zsidó is bedől annak, hogy a cionizmus helyettesíti a zsidóságot. Ám ez nem így van.

V. L.

Forrás: barikad.hu

A maja vének tisztázzák a maja naptár kérdését

Mayan Elders Clear Mayan Calendar
http://www.eceti.org

Carlos Barrios, maja vén és Ajq’ij (egy szertartás pap és lelki vezető) a Sas Nemzetségből. Carlos egy kutatást kezdeményezett a különböző maja naptárakkal kapcsolatosan. Carlos fivérével, Gerardoval együtt számos tanárral folytatott tanulmányokat és kikérte a véleményét közel 600 hagyományos maja vénnek, tudása körének szélesítése érdekében.

Carlos gyorsan rájött, hogy számos ellentmondásos tolmácsolása létezik a maja hieroglifáknak, sziklába vésett írásoknak, ábráknak [petroglifáknak], „Chilam Balam” Szent Könyveinek és több ősi szövegnek. Carlos néhány erős szót talált azok számára, akik hozzájárultak az összezavaráshoz:

Carlos Barrios: „Antropológusok látogatják a templomok helyszíneit, elolvassák a feliratokat, és történeteket állítanak össze a majákról, azonban nem helyesen olvassák el a jeleket. Ez csupán az ő képzelődésük. Más emberek jóslatról írnak a maják nevében. Azt mondják, hogy a világ véget fog érni 2012 decemberében. A maja vének dühösek erre. A világnak nem lesz vége. Át fog alakulni.”

„Többé nem vagyunk a Negyedik Nap Világában, viszont még nem vagyunk az Ötödik Nap Világában. Ez a közbenső időszak, az átmenet kora. Ahogy keresztülmegyünk az átmeneten, a környezet pusztulásának roppant nagy, világméretű a lecsapódása [konvergenciája], társadalmi zűrzavar, háború van, és a Föld Változásai folyamatban vannak.”

Így folytatja: „Az emberiség megmarad, azonban egy más módon. Az anyagi struktúrák változni fognak. Ebből lesz lehetőségünk, hogy jobban emberek legyünk. A maja naptárak és jóslatok legfontosabb korszakában élünk. A világ összes jövendölése, minden hagyomány most fut össze. Nincs idő a játszmákra. E korszak lelki eszménye a cselekvés.”

Carlos meséli nekünk: „Az őshonos népeknek vannak naptáraik, és ők tudják, hogyan kell pontosan tolmácsolni őket – nem mások. A maja naptárak idő, évszakok és ciklusok jelentésköre bebizonyította magáról, hogy hatalmas és bonyolultan kifinomult. A maják 17 különböző naptára megértett, úgymint a Tzolk’in, vagy Cholq’ij, néhányon ezek közül az időt pontosan jegyezték le grafikonban több mint tízmillió évnyi időtartamra.”

„A maja naptárak matematikai ciklusai mindent előre jeleztek. Ez változni fog – minden változni fog. A maja nap-őrzők 2012. december 21. napját az újjászületés dátumának tekintették, az Ötödik Nap Világának kezdetének. Ez egy új kor kezdete lesz, melyet a nap-meridián galaktikus egyenlítőn történő áthaladása, valamint a Föld önmagának a galaxis középpontjához való hozzáigazítása jelez és következik is belőle.”

2012. december 21-én napfelkeltekor, 26.000 év során első alkalommal a Nap felkel, hogy összekapcsolja a Tejút metszőpontját, és az ekliptikus síkot. Ezt a kozmikus keresztet a Szent Fa, az Élet Fájának megtestesülésének vélik, mely fára a világ minden lelki hagyományában megemlékeznek.

Néhány megfigyelő azt mondja, hogy 2012-ben a galaxis szívével történő ilyen együttállás megnyit egy csatornát a kozmikus energiáknak, hogy átáramoljanak a Földön, megtisztítva azt, és mindent, ami rajta van, felemelve mindent a rezgés egy magasabb szintjére. Carlos emlékeztet minket: „Ez a folyamat már elkezdődött. A változás most felgyorsul, és gyorsulását folytatni fogja.”

Ha a Föld emberei el tudnak érni e 2012-es dátumig jó formában anélkül, hogy a Föld túlontúl nagy részét tönkretennék, egy új, magasabb szintre fogunk felemelkedni. Azonban azért, hogy oda eljussunk, óriási hathatós erőket kell átalakítanunk, melyek az út akadályozását keresik.”

A naptárban megszabott dátum, a téli napforduló 2012 évében nem a világvégét jelöli. Sok kívülálló ember ír a maja naptárról eltúlozva ezt a dátumot, viszont ők nem ismerik. Azok, akik ismerik, ők az őshonos vének, akiket a hagyományok őrzésével bíztak meg.

Carlos elmondja nekünk: „A gazdaság most egy fikció. Az átmenet első ötéves terjedelme, 1987 augusztusától 1992 augusztusáig, volt az anyagi világ lerombolásának kezdete. Előre haladtunk mélyebbre tíz évnyit az átmenet fázisába mostanáig, és az úgynevezett pénzügyi stabilitás forrásai közül sok valójában egy üreg. A bankok gyengék. Ez egy érzékeny pillanat számukra. Globálisan összeroppanhatnak, ha nem figyelnek. Most, az emberek figyelnek.”

Mind az Északi-sark, mind a Déli-sark olvad. A víz szintje az óceánokban növekedni fog. Ugyanakkor viszont a föld az óceánban, különösen Kuba közelében szintén emelkedni fog. Carlos egy történetet mesél a legutóbbi maja Újév szertartásokról Guatemalában. Azt mondta, hogy az egyik tisztelt mam vén, aki egész évben egy hegyi remetebarlangban él, elutazott Chichicastenangoba, hogy a szertartáson beszéljen az emberekkel. A vén egy egyszerű, egyenes üzenetet hozott. Kérte az emberi lényeket, hogy az élet és fény támogatásáért gyűljenek össze.

„Jelenleg minden személy és csoport a saját útját járja. A hegyek vénje elmondta, hogy van remény, ha a fény népe képes összegyűlni és egy bizonyos vonatkozásban egyesülni. A kettősség világában élünk – nappal és éjszaka, férfi és nő, pozitív és negatív. A fénynek és sötétségnek szüksége van egymásra. Ők az egyensúly.”
„Épp most a sötét oldal nagyon erős, és igen tisztában van azzal, mit akar. Előrelátásuk, elsőbbségük és hierarchiájuk is világosan megtartott. Számos módon dolgoznak azért, hogy képtelenek legyünk összekapcsolódni majd 2012-ben a spirális Ötödik Világgal.”

„A fény oldalán mindenki azt hiszi, hogy ők a legfontosabbak, és hogy saját megértésük, csoport megértésük a kulcs. A kultúrák és vélemények különbözősége létezik, így van versengés, szétszóródás, és nincs egyetlen összpontosítás.”

Carlos hiszi, hogy a sötét oldal azon dolgozik, hogy gátolja az egységet a tagadáson és az anyagelvűségen [materializmuson] keresztül. Azon is dolgozik, hogy tönkretegye azokat, akik a fénnyel dolgoznak annak érdekében, hogy a Földet egy magasabb szintre juttassák. Szeretik a régi energiát, a hanyatló Negyedik Világot, a materializmust. Nem akarják, hogy változzon. Nem akarnak egységet. Ezen a szinten akarnak maradni, és félnek a következő szinttől.

A hanyatló Negyedik világ sötét hatalmát nem lehet lerombolni, vagy legyőzni. Túl erős, és felkészült erre, és ez egy rossz stratégia. A sötéteket csupán átalakítani lehet, amikor szembetalálkoznak az egyszerűséggel és nyíltszívűséggel. Ez az, ami az egységhez vezet, a kulcshoz az Ötödik Nap Világáért.

Carlos elmondta, hogy az Ötödik felbukkanó korszak a figyelmet egy tudomásul nem vett elemre hívja fel. Habár a négy hagyományos Föld, Levegő, Tűz és Víz elem a múltban különféle korszakokat uralt, lesz egy ötödik figyelembe veendő elem az Ötödik Nap korában – ez az elem az „ÉTER”.

A szótár az Étert egy „vélelmezett anyag”-ként határozza meg, melyről „azt tartják, hogy minden teret elfoglal, lehetségesnek tartják, hogy a téren keresztüli elektromágneses sugárzás terjedését magyarázza.” Lehetséges, hogy „a tér közötti térként” lehetne meghatározni. Azt sejtetném, hogy megjelenhetne naprendszerünkből (a Napból) a töltött részecskék és a mi galaxisunk (a Tejút) erős hullámzásának igazodásaként. Az éter elem képviseli a lelkiség energiáját [spirituális energiát].

„Az Ötödik Nap eleme égi. Az Éter összefüggésében lehet az ellentettség [polaritás] egyesítése. Az emberekben nincs többé sötétség, vagy világosság, csupán egy felemelkedett egység. Épp most azonban a sötétség birodalma nem érdeklődik ez iránt. Ennek akadályozására szerveződtek. Keresik, hogy a Földet és környezetét kihozzák az egyensúlyból, így mi nem fogunk készen állni 2012-ben az együttállásra.”

„Együtt kell dolgoznunk a békéért és egyensúlyért a másik oldallal. Gondoskodnunk kell a Földről, mely táplál minket és menedéket nyújt nekünk. Teljes elménket és szívünket kell belehelyezni az egységre való törekvésbe, és az egység most a másik oldallal történő szembeszállás és az élet megóvása.”
„Nyugtalanok vagyunk – többé nem játszhatunk. Bolygónkat megújíthatják, vagy elpusztíthatják. Most van itt az idő felébredni és cselekedni. Mindenkire szükség van. Nem ok nélkül vagyunk itt. Mindenki, aki itt van most egy fontos céllal rendelkezik. Ez egy nehéz, viszont különleges idő. Van lehetőségünk a növekedésre, azonban készen kell állnunk a történelem e pillanatára.”

Carlos mondja: „A megjósolt változások meg fognak történni, azonban hozzáállásunk és cselekedeteink határozzák meg milyen durvák, vagy milyen szelídek lesznek ezek. Cselekednünk kell, hogy változást hozzunk, és olyan embereket kell megválasztanunk, hogy képviseljenek minket, akik értenek, és politikai intézkedéseket foganatosítanak majd a Föld tiszteletére.”

„A meditáció és a lelki gyakorlat jó, viszont a cselekvés is az. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, kik vagyunk, és fontos tisztában lenni a kapcsolatunkkal is a Földdel. Fejlesszétek magatokat saját hagyományaitoknak és szívetek hívásának megfelelően. Azonban emlékezzetek a különbözőségek tiszteletére és az egységre való törekvésre. Egyetek bölcsen – nagyon sok étel fertőzött akár nehezen észrevehetően, akár durva módon. Fordítsatok figyelmet arra, amit bevisztek testetekbe! Tanuljátok meg az étel tartósítását, és az energia fenntartását [konzerválását]! Tanuljatok meg néhány jó légzéstechnikát, azért, hogy mesteri fokra vigyétek légzéseteket! Legyetek tiszták! Kövessetek egy nagy gyökerű hagyományt! Nem fontos, milyen hagyomány, szívetek fogja megmondani nektek, azonban nagy gyökerekkel kell bírnia.”

„Az energia világában élünk. Fontos feladat jelenleg megtanulni érzékelni, vagy látni mindenki és minden energiáját – emberekét, növényekét, állatokét. Ez mindinkább fontossá válik, ahogy az Ötödik Nap Világához közeledünk, hiszen ez társul az „éter” elemével – a birodalommal, ahol az energia él és összeszövődik. Menjetek el a Föld szent helyeire, hogy imádkozzatok a békéért, tiszteljétek a Földet, mely ételt, ruhát és menedéket ad számunkra. Újra életre kell keltenünk e szent helyek energiáit. Ez a mi munkánk.”

„Egy egyszerű, viszont hatékony imádkozási módszer egy fehér, vagy világoskék színű gyertya meggyújtása. Egy pillanatra gondoljatok a békére. Mondjátok el szándékotokat a lángnak, és ennek lángját küldjétek el azoknak a vezetőknek, akik bírják a hatalmat, hogy háborút indítsanak, vagy békét teremtsenek.”
Carlos emlékeztet minket, hogy ez egy döntően fontos pillanat az emberiség és a Föld számára. Minden ember fontos.

Azt mondta, a vének kitárták az ajtókat, azért, hogy más fajok eljöhessenek a maja világba, hogy átvegyék a hagyományokat.” A maják régóta méltányolták és tisztelték azt, hogy vannak más színek, más fajok, más lelki rendszerek. Tudják, hogy a maja világ sorsa összefügg az egész világ sorsával.”

„A legnagyobb bölcsesség az egyszerűségében lakozik. Szeretet, tisztelet, türelem [tolerancia], osztozás, hála, megbocsátás. Nem összetett, vagy bonyolult. Az igazi tudás ingyenes / szabad. DNS-ünkbe kódolt. Mindaz, amire szükségetek van, bennetek van. Nagy tanítók mondták ezt a kezdetektől fogva. Találjátok meg szíveteket, és ráleltek utatokra.”

ECETI – Enlightened Contact with Extraterrestrial Intelligence –
ecetievents@gmail.com
http://www.eceti.org/; http://www.selfmasteryearthinstitute.org/

Magyar fordítás: Clarissa
http://univerzumitudatossag.blogspot.com/
http://fenytevo.blogspot.com/

http://fenyvilag.blogspot.com/2011/12/maja-venek-tisztazzak-maja-naptart.html

Magyar-Kelta -Szkita

Kelta harcos

A keltákat már Caesar mint kimondottan “lovasnép” ábrázolja a ‘De bello Gallico’ című írásában. A lovak központi szerepet játszottak a kelták életében. A “lovak bolondjai” voltak, egy jó lóért, amit „Keletről” szereztek be, összes vagyonukat képesek voltak odaadni. A kelta vitézeket szeretett lovaikkal temették el (> bronzkori lovastemetkezés Ribemont-sur-Ancre, Galliában). Még teljes ügetésben is megtartották lovaik felett az ellenőrzést, irányítást, vagy a lovak vágtában a harckocsi rúdján állva vívtak a hírhedt kétélű “kelta karddal”. Az ellenség fejét, a lovakon rohamozva, egy csapásra levágták és kantárjukra akasztották. Mint minden lovasnép számára a lélek óriási szerepet játszott hitvilágukban.

Az ellenség fejének (ahol a lélek “kapu”-ja van) levágása, nem csak a vitézség igazolását szolgálta, hanem a legyőzött lelkének birtokbavételét is, így a lélek bosszúállását megakadályozván. A vezérek sisakot hordtak, rajta a SOLYOM madárral (mert a “sólyom” volt az (Had-)Isten képe, jelképe, “aki a harcban megsegít”). A harcba indulás előtt “óriási lármát” csaptak – írja Livius, egy római krónikás Kr.e. 1 században, “szörnyű dalokkal és ordításokkal” bátorították magukat (és riogatták a rómaiakat), “csatakiáltásaik és csataénekeik, valamint a szörnyű zaj, amit a pajzsok döngetésével csaptak, egyetlen célt követett, éspedig az ellenség megfélemlítését” – fejezi be a krónikás. Ugyancsak a megfélemlítést szolgálta a hajuk mészkővel és egy növényi eredetű „sapo”-nak nevezett vörös festékkel való megkeményítése, hátrafésült állapotban (így a lovak sörényét utánozva) valamint a hosszú, lelógó, dús és lombos bajusz, ami Diodor szerint a riasztó képet még fokozta. Egyébként a kelta férfiak és nők egyaránt a hosszura növesztett hajukat copfokba (ír CIAB) fonták; kettő, három vagy négy ilyen hajfonat is díszítette fejüket. A kelták viselete rendkívül színes és tarka volt: a férfiak bőgatyát (BOLAG „zsák- vagy hólyagszerű széles nadrág”) viseltek, amihez – a rómaiak szerint rikító színű – inget és sötétkék vagy fekete mellényt (MAELLAN), gyapjúköpenyt (SEAC zeke) vagy rövid, testhezálló kabátot (CABHAIL) hordtak, ruhájukat (GÚNA) összefogó széles derékszíjon (CRIOS) díszes tarsoly lógott, a lábukon meg rövidszárú csizmát (BRÓG) viseltek.

Mint említettem, a Képes Krónika is megemlékezik a keltákról, mint Magóg testvére, Gomár népéről, aki a vesztes trójai háborút követően elmenekül Kis-Ázsiából és letelepedik Pannóniába. Innen, 400 éves tartózkodás után, továbbköltözik Galliába. Itt nem az a lényeg, hogy krónikásunknak igaza van-e vagy sem a két nép (magyar-szittya és kelta) ősének bibliai személyekkel való azonosításában, hanem az, hogy tulajdonképpen leírja a hallstatti kultúra emelkedését és bukását, 5 évszázaddal ennek felfedezése előtt !

Kelta festett harcos

Több bizonyíték is arról tanúskodik, hogy itt a Kárpát-medencében egy „új“ nép született. Első sorban a „főistennő“ DANU (DEA-ANU, szó szerint: JÓ-ANYA ~ ÉD-es-ANYA), az ANU „Ősanya“ egyik másik neve, itt született meg. DANU isten-anyáról nevezték el a DUNÁ-t is, felcserélve ennek régebbi ISZTER nevét. Az Iszter nevet a görögök hagyták ránk, de, feltehetően, ez egy szumir-szabir-szittya eredetű szó, ISTÁR istennő nevével kapcsolatos. DANU ennek a pontos mása. A Kárpát-medencéből „elköltöző“ – véleményem szerint, innen, Európát a szélrózsa minden irányában, gyarmatosító – kelta telepesek, habár az Ősanyát, DANU-t, „nem tudták magukkal vinni“ (írják az ír krónikák), nevét továbbéltették folyóikban: az angliai és skóciai DON-ok-tól a franciaországi DON-ig, hisz ők a „DANU-fiai“ (Tuatha Dé Dannan ‘Danu’ törzse) voltak. A DUNA lett a druidák „szentfolyója“ mivel benne élt az Ősanya, DANU. Azt a vidéket, ahol kénytelenek voltak az Ősanyát, vagyis Istent ! – hisz Anya vala az Isten – hátrahagyni „Anyahonnak“ vagyis ANNWN-nak [ejtsd: ANNÚN] nevezték. Az ANNWN lett a „Másvilág“ neve is, ahová szeretetteik vissza-/megtértek. Ez volt másik nevén az „Asszony országa“ – a BANNWN [ejtsd: BANNÚN], szó szerint: NÉNE-/ BANYA-HON. BANNWN nevében könnyen felismerhetjük a későbbi latin „Pannóniá“-t, a DANU/DUNA (és férje BÁL/BÉL) országát, a „Jóanya“ (ÉD-es-ANYA), a későbbi „Szűzanya“ (Boldogasszony) országát.

Figyelemre méltó, hogy Írország is az „Isten anyjának országa”: Az a tisztelet, amely a pogány Írországban az istennők (ANU, DANU) számos megjelenési fórmáját övezte, részben átszállt a Szűzanyára. A kelta társadalomban az anya központi szerepéről egy szájhagyományban fennmaradt, a Hebridákról származó mondás szól: „Isten szívében egy anya szíve van”. Érthető tehát, hogy az íreknek is egy „Anyaországuk” van.

Attila halála és a Hun Birodalom kárpát-medencei részének elvesztése után is a pannóniai kelták (a szittya-hun-székelyekkel együtt) továbbra is itt kellett, hogy maradjanak a DANU-DUNA földjén, azaz az „Anyaországukban“ hisz majd az avar hadseregben keltákkal is találkozunk. A kelták „megélték a római uralom évszázadait, és a baranyai háromszögben átvészelték a népvándorlás viharait.[…] Az avarok oldalán tehát nem csak szkíták, azaz alánok, hanem kelta utódok […] is részt vettek a harcokban.“

 

A kelták emléke nem csak a Magyarország területén megszületett kelta eredetű „európai rangú magyar kardstílusban“ vagy művészetünkben általában (szarvas, griffes-indás ábrázolások stb.), hanem mai élő nyelvünkben és egyes települések nevében is fennmaradt.

 

A kelták ismertető jele a nyakék, az ún. torques (TORC) nyakperec volt (vö. ótörök TARYQ-mag szorossá válni). Európa egyik népére sem volt ez jellemző, egy kivétellel: „A hun vezetőréteg keletről nyugatra vándorlását Belső-Ázsiából, a nyugat-szibériai Léna folyó egyik mellékfolyójának vidékétől egészen a Rajnáig a férfisírokban talált, igen súlyos arany torquesek / nyakperecek előfordulásain keresztül követi a régészet. Igen jellemző, hogy e nyakperecek majdnem egyharmada, s tegyük hozzá, a legsúlyosabbak, a Kárpát- és a Bécsi-medencéből került elő.“

Kelta kereszt

Ki is tehát a kelta ?

 

Egy belső-ázsiai (szkíta) eredetű lovasnép, mely Európába érkezve letelepedett. A keltákat a középtermet, zömök testalkat, kerekfejűség, ovális arc kiálló járomcsontokkal, barna haj copfokba fonva valamint hosszú, lelógó, dús és lombos bajusz (FÉSS) jellemez.

Társadalmuk ugyanazt a hármas felosztást mutatja, mint a magyar honfoglalóké: Nagyfejedelem (ír CEAN fej, fő, fejedelem) és kísérete (táltos, tárnok, tolmács stb.), a harcosok (ír FLATHA lófő) és a bő-nemzetségfők ill. nagyállattartók (ír BÓ-AIRIGH).

 

Orvosaik (druidáik, tordáik) ismerték az Eurázsiában egyedülálló, és csak a „magyar” (turáni) népeknél használt koponyalékelést, mint gyógyítási módszert.

 

A kelták zenéje ma is pentatonikus, és a magyarra nagyon hasonlít, egyik legszebb táncuk a COR (fordulni, forogni, pörögni a táncban), amely a DEAS szép, díszes értelmű szavukkal a magyar „CSÁR-DÁS“-t eredményezi. A rómaiak egy „transalpinus“ (alpokontúli, idegen) nép táncát úgy hívták, hogy CORDAX – a szótár szerint: „díszes, pompás tánc“ (üppiger tanz)! Vajon milyen nép, kelta vagy szittya-hun-magyar volt-e az, amelynek tánca annyira megtetszett a rómaiaknak?

 

Az ír zene „ein uns fremd anmutender, beinahe orientalisch klingender Klagegesang“ (egy reánk idegenen ható, majdnem keletiesen hangzó sirató) – írja Lars Kabel ‘Irisch-Gälisch Wort für Wort’ zsebkönyvében.

 

„Az írek és a moldvai magyarok zenei világa nemcsak lelkületben, az azonos hőfokban találkozik, de pentatóniában, a táncok tagozódásában, felépítésében és fajtáiban is megegyezik. A jig, a legrégebbi ír legényesek egyike erősen hasonlít keleti párjához, az összekapaszkodó férfi és nő forgást és megtorpanást váltakoztató lépései mindék vidéken megtalálhatók.“ – áll a Magyar Nemzet 1998. november 5. számában: Tiszán innen Dublin túl (Ír és moldvai csángó népzene a Fonóban) cím alatt.

 

A máig élő kelta (breton) népviselet, akár a zene gyökereit is, maguk a bretonok a Turánban keresik. A breton népművészet, a breton népviselet, népszokások, „botostáncok” vagy lovas felvonulások a magyar párjukhoz közel állnak.

 

Írország ma Nyugat-Európa legnagyobb ló tenyésztője. A felnőttkort elért ifjú, akár csak a breton legény egy lovat kapott ajándékba, hogy azzal vigye babáját (ír BÁB menyecske, szerető), a nyeregbe ültetve, a templomi menyegzőre (ír MIONN párta, óír NAS-adh nász).

 

Az ősi kelta írás a rovásírás volt. A kelta rovásírás egyik legszebb példánya a spanyol-országi Saragosa-vidéki bronz lemezen található. Az írek botokra róttak, amiről már Sebestyén Gyula is beszámol a ‘Rovás és Rovásírás’ cikksorozatában, az „Ethnographia“ folyóiratban (1903 – 1904): „Írország őslakói között az öregebb írek az imádságaikat nem ún. rózsafüzérről, hanem rovásbotról olvassák le.“ A skóciai, írországi és észak-angliai óriás-köveken fennmaradt írásjeleket OGHAM-írásnak nevezzük (vö. óír OG bevés, bevág) ~ magyarul ÉK-írásnak [> magyar ‘ÁKOM-bákom’ ormótlan, gyerekes írás]. Ez az írás a kövekbe vésett vagy fába vágott egyenes, vonalszerű ékekből, rovátkákból álló jelrendszer, amit csak a különböző szertartásos eseményekre, ünnepélyekre való megemlékezés céljából használtak.

 

Manapság a latinnak nevezett betűsírást használják, és kínlódnak vele, akár csak mi is. A „rovás“ fogalmát nem vehettük át semmilyen más néptől, hisz a „rovás“ csak magyarul és írül érthető (magyar ROV-ás ó ír RIABH csík, sáv, nyom), és a RÓNI (bevésni) igéből származik (vö. ír RIONN bevésni, róni). Az írás a kezdetben még minden nép saját „titka“ volt: írül RÚN titkot jelent. Ezt a „titkot“ vette át a korai germán, és így a más néptől átvett írását “Runenschrift” vagyis ‘titkos írásnak’ nevezte – a rovás német neve „gravieren, stechen, einmeißeln“ (> gót ‘gameleins’ írás). Ki kinek „kölcsönzött“, mikor és meg minek?

 

Ha most befejezésül a magyar-ír lelki azonosságot akarjuk megvizsgálni, elég lenne idézni Margaret Mac Curtain ír történésznőt, aki így fogalmaz: Agresszív-imperialista országoknak van egy „Apaország”-uk (pátriájuk), míg, az évszázadokig idegen uralmat megszenvedő országoknak, mint amilyen Írország is, egy Anyaországuk van.

 

/Timaru-Kast Sándor/