gondolatok

Archive for the ‘Külföld’ Category

Izrael állam a Sátán országa, és meg kell szűnnie létezni – interjú a Neturei Karta rabbijaival


A magyar zsidók nem csak a cionizmus alapítóival, Herzl Tivadarral, Natonek Józseffel és Südfeld Miksával büszkélkedhetnek el, ugyanis a zsidó anticionizmus gondolata is magyar zsidóktól származik. A Neturei Karta jelentése: a város (Jeruzsálem) őrzői. Nevük egy idézet része a Talmudból, amely arról szól, hogy Jeruzsálem valódi őrzői nem a katonák, akik valójában pusztulást hoznak rá, hanem a jámbor emberek, akik imádkoznak.

 A Neturei Karta nem is igazán egy szervezet, inkább egy átfogó eszme, mely mögé több tízezer zsidó sorakozik fel szerte a világon. Nem szelektíven olvassák a Tórát, nem vesznek el belőle semmit: pontosan azt hirdetik fennhangon, amit az mond, nevezetesen, hogy zsidó állam márpedig nem létezhet. A szekuláris Izraelt nem ismerik el, palesztinai tagjaik adót nem fizetnek, katonai szolgálatot nem teljesítenek, személyi igazolványt nem váltanak. Kérdéseinkre Moshe Ber Beck rabbi magyarul, és Ahron Cohen rabbi angol nyelven válaszolt.

A kívülálló azt hihetné, hogy minden zsidó és rabbi egyforma, és mind támogatják Izraelt. Ám a Neturei Karta látványosan más állásponton van. Mi a nézetkülönbség oka, miért támadják a cionizmust?

Beck rabbi: A zsidó hit és a cionizmus közötti különbségről órákat lehetne értekezni. A cionizmus egy mindössze 150 éves koncepció. Nem hívő zsidók találták ki, és az alapja az, hogy nekünk egyedül kell felállni, visszamenni Palesztinába, csinálni egy országot, és nem szabad Istenre hagyatkoznunk – ezeket persze a Tóra tiltja. A zsidóság nem pusztán egy nép, hanem egy vallás is: hitünk a Tórából ered. Nincs zsidóság Tóra nélkül. Minket a Teremtő választott ki, és hozott Palesztinába, és a bűneink miatt később Ő is üldözött el onnan. Nem lehet csak úgy visszamenni oda, és hipp-hopp létrehozni egy országot. A Törvény tanítása szerint csak maga Isten gyűjthet minket újra egybe Palesztinában. Tudja, a zsidóság egy több ezer éves nemzet, mely hosszú időn keresztül jól megvolt egy ország nélkül. Rengeteg nagy ember, tudósok, rabbik és igen, sok gazdag ember is a választott néphez tartozott. Ők mind megtehették volna, hogy egy ország megcsinálásán ügyködjenek, de nem tették. Sok nehézségen ment keresztül a zsidóság mindenfajta ország nélkül, és tessék, máig itt vagyunk. Hitler után azonban a zsidóság összetört, és így a gondolat beférkőzhetett a zsidók közé, hogy legyen egy hazánk. Izraelt így rakták össze. Ám máig sok zsidó, és sok rabbi tartja, hogy ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Ez a valódi zsidóság, és mi, a törvényt betartó zsidók mélyen szégyelljük a sok vérontást, amit Izrael a világ zsidóságának nevében tesz. Ha nem jött volna létre akkor Izrael állam, és ma megkérdeznék a zsidókat, hogy legyen-e, állítom, hogy a többség nemet mondana.

A valódi zsidósággal tehát szemben áll a cionizmus. Az ember mégis lát cionistákat, akik vallásosnak mutatják magukat, és Izrael állam jelképe is a menóra. Hogy is van ez?

Beck rabbi: Izraelben nagyon erősen küzdenek azért, hogy a zsidóság otthagyja a vallását. Persze, ha az ember ma szétnéz Izraelben, találhat magukat vallásosnak mondó cionistákat. Azonban ez csak egy taktikai lépés. Valójában a cionizmus egy új zsidóságképet vezetett be, mellyel célja az volt, hogy a nép elfelejtse mit kapott parancsba a Mindenhatótól.

Cohen rabbi: A cionizmus egy eredendően ateista elképzelés. Izrael pusztán felvette a vallásos szimbólumokat, hogy odacsalogassa a zsidó embereket a világ minden tájáról. A cionisták nem hisznek Istenben, viszont hisznek abban, hogy Isten adta nekik azt a földet.

képIgaz, amit a TV-ből jön, hogy csak az iszlám okozza a viszályt a Szentföldön?

Beck rabbi: Amit a média sugall, hogy ez egy vallási háború, egy nagy hazugság. Sok nemzedéken át éltünk békében az itteni népekkel és más hitűekkel. Nem igaz, hogy a harag a zsidóság ellen irányul. Ha valakit itt gyűlölnek, akkor azok a cionisták. Hatvankét éve minden közel-keleti nyomorúságnak Izrael állam az oka, és ez az, ami ellen mi küzdünk. Addig nem lesz béke, amíg a világ rá nem döbben, hogy Izrael léte egy alapjaiban hibás gondolat.

Önök főleg vallásos alapon utasítják el Izrael államot. Egy ateista hogyan viszonyuljon Izraelhez? Akit nem érdekel Isten, támogathatja a cionizmust?

Cohen rabbi: Hitünk alapján, de humanitárius megfontolásból is ellenállunk, bár a kettő között nyilván van kötelék. De egy ateista is láthatja, hogy Izraelben elnyomják a palesztinokat, lerombolják házaikat, leölik őket.

Izrael mégis a béke, és a tolerancia bajnokaként adja el magát külföldön.

Beck rabbi: (nevetve) Mondani könnyű! A kérdés az, hogy mit csinálnak?

És a másik unalomig mantrázott állítás? Hogy Izrael állam „Isten országa”?

Beck rabbi: Az egész világ Istené. A bibliai Izrael földje szent, és réges-régen ott valóban állt egy szent ország, ezt mondja a Tóra is, ám onnan mi zsidók el lettünk üldöztetve. Az, amit ma „Izrael” néven hívnak, egy gigászi bűn, s ez az ország nem az Istené, inkább a Sátáné. Épp olyan bűn volt létrehozni, mint ahogy bűnös dolog lopni vagy ölni.

Izraeli körök látványosan igyekeznek belerángatni az USA-t egy Irán elleni háborúba. Mi lehet ennek a következménye? Harmadik világháború?

Cohen rabbi: Elképesztő, ahogyan Izrael Irán ellen hergeli Amerikát. A vádjaik teljesen alaptalanok. Nem kérdéses, hogy ha így folytatják, egy katasztrofális háborút, ahogy Ön mondja, egy harmadik világháborút is kierőszakolhatnak. Az iráni zsidó közösséget mellesleg nem érik támadások, Irán tolerálja a vallásos zsidókat.

képA Neturei Karta látványosan küzd Izrael állam léte ellen. Palesztinok oldalán tüntetnek, és Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök mellett is kiálltak, mélyen vallásos, őszinte embernek hívva őt, és harmonikus, Istent követő országnak írva le Iránt. Izraelben izraeli zászlót égetni merész dolog. Gyakran támadják szervezetüket a cionisták?

Beck rabbi: Természetesen. A Neturei Karta pont a fordítottja a cionistáknak, így hát érthető a gyűlölet, amivel kezelnek minket. Mi rámutatunk a valóságra, hogy a cionisták ráültek a palesztinok fejére, és úgy tákolták össze Izraelt. Ha egy idegen nemzet Magyarország helyén létrehozna egy országot, és kijelentené, hogy az mostantól az övé, abból is pont ugyanilyen problémák fakadnának. Mi erőszakmentesen, békében hirdetjük az igazságot, és ők erre fegyverrel, összeveretésekkel, rendőri akciókkal, börtönnel válaszolnak.

Cohen rabbi: Sokan támadtak minket egy teheráni holokauszt konferencián való részvételünk miatt, ám a téma nem a holokauszt tagadása, hanem revíziója volt. A holokauszt egy borzalmas esemény volt, de nem lehet a palesztinok elnyomásának igazolására használni. A cionisták önkényes módon, már-már vallási szintre emelve használják rosszra a halott zsidók emlékét. Elsőrangú lehetőség volt, hogy megmutassuk az iszlám világnak, hogy a zsidóság nem azonos a cionizmussal. Máig nem bántam meg, hogy ott voltunk. De persze nem csak Izraelben érhetnek atrocitások. Az én angliai lakásom előtt tüntetést szerveztek a cionisták, összeverték a kocsimat, tojással dobálóztak, öngyűlölő zsidónak hívtak.

Sokan, akik a cionizmus ellen küzdenek, a holokausztot is egy mesének tartják. Ehhez mit szól?

Beck rabbi: Mese? Ez borzasztó. A szüleimet, a barátaimat vesztettem el a holokausztban, a haláltáborokban. Csoda, hogy mi gyerekek megmenekültünk, hála a Mindenhatónak. Hogy lehet ezt tagadni? Olyan, mintha valaki nem fogadná el, hogy a nap süt az égen.

Cohen rabbi: Hiába tagadják a holokausztot egy bizonyos mértékig, teljességgel nem tudják megcáfolni. A hatmilliós számot gyakran idézik. Ebbe bele lehet kötni, de a bűn akkor is ugyanolyan borzalmas, ha nem hatmillióról, hanem ötről vagy négyről van szó. A kivégzés módszere is részletkérdés. Mindegy, hogy gázkamra, vagy puskagolyó. A bűn az bűn marad. Kicsinyíteni azt gyalázatos dolog az áldozatok emlékével szemben.

Kedves Beck rabbi, ön Magyarországról származik. Mesélne egy kicsit az életéről?

Beck rabbi: Budapesten születtem, ha jól emlékszem 1934-ben. Egy pesti bunkerben elrejtve vészeltem át a zsidóüldözéseket, majd Ausztriában, aztán Olaszországban éltem, később Palesztinába keveredtem. Nem akartam oda kerülni, a sors hozta így, de ahogy időt töltöttem ott, rádöbbentem a cionizmus kétszínűségére. Ma már szerencsére (hivatalosan – a szerk.) nem a cionista rezsim alatt élek: az USA-ban lakom.

Mi legyen hát a sorsa Izraelnek? Ha leszerelnék az államot, mi lenne a sok odaráncigált zsidóval?

Cohen rabbi: Izraelnek feltétlenül békés úton, de meg kell szűnnie létezni. Azért imádkozunk, hogy a cionizmus gonoszsága eltűnjön a világból. A zsidóknak pedig haza kell menniük, ha ez a béke ára. Ám én hiszem, hogy a palesztinok nem kiűzni akarják a zsidókat. A palesztinok egy független, saját államot akarnak, mint amilyen a történelmi, demokratikus Palesztina volt.

És ha nem lesz „zsidó” állam, hogyan kell majd a zsidóknak viszonyulniuk ahhoz az országhoz, ahol majd laknak? Tényleg, el lehet várni egy, teszem azt, magyar zsidótól a hazafiságot?

Beck rabbi: A Tóra-követő zsidók természetes viselkedése, hogy teljes hűséget tanúsítanak azon ország iránt, ahol élnek, ahogy azt a Tóra megköveteli. Nem csak, hogy el lehet várni a hazafiságot, hanem meg is kell követelni!

Mit mondanának azoknak, akik a cionizmust a zsidósággal azonosítják?

Cohen rabbi: A kérdés az, hogy ki követi el ezt a hibát? Mert sajnos számos zsidó is bedől annak, hogy a cionizmus helyettesíti a zsidóságot. Ám ez nem így van.

V. L.

Forrás: barikad.hu

káldeusok


káldeusok (héb. kasdim, akkád kaldu, ar. kaldán, kaldáni): 1. az újbabilóniai birodalom alapítói (vö. Dán 1,4). Jud 5,6 szerint Izr. népe a ~ ivadéka (→Ur városa). Az asszír forrásokban elsőként II. Asszurnaszirpal (ur. Kr. e. 884-858) említi őket, mint akik több városállamot (Bit-Jakin, Bit-Ammukani, Bit-Dakkuri stb.) alapítottak a Perzsa-öböl Ny-i partján, ahonnan állandóan veszélyeztették Babilóniát. Ukincer (ur. Kr. e. 732-729, III. Tiglat-Pilleszer idején) és Marduk-apla-iddin (II. Szargon uralma alatt) átmenetileg magához is ragadta az uralmat Babilónia fölött. Nabopolasszar (ur. Kr. e. 626-605) alatt a ~ (→arámok) megalapították Új-Babilóniát. A Dán 2,2-10; 4,4; 5,7.11: a varázslókkal, jövendőmondókkal és csillagjósokkal együtt említi a ~at, értelmezni tudták az álmot és a csillagok állását (→Háromkirályok→mágusok). – 2. katolikus közösség Irakban, Iránban, Szíriában és Egyiptomban. 150-200 ezer lélek, magukat a bibliai ~ leszármazottainak tartják. A káldeus nyelvet lit-jukban és (az arab mellett) a mindennapi életben is használják. A 13. sz. közepén domonkos misszion-ok hatására a →nesztoriánusok közül váltak ki, s csatlakoztak az Egyh-hoz. Szétszórt ker. közösségeiket a 15. sz: egy Sulaka nevű szerz. egyesítette, akit pátr-vá választása után a pápa fölszentelt. Halála után a Görögszertartású Káldeus Egyház(ahogy hívei nevezték) két részre szakadt egy-egy pátr. vezetése alatt. Egyik közp-juk az iráni Ulmiában, a másik az iraki Moszultól É-ra lévő AlKos helységben volt. – A 17. sz. közepén a kosi pátr. elszakadt a katolicizmustól, de a töröko-i Diarbekirben székelő pátr. nem követte ebben. Ettől fogva a diarbekiri pátr-k a Babylon pátr-ja c-et viselték mindaddig, míg a kosi pátr. unióra nem lépett Rómával (→káld szertartású katolikus egyház), s mint az újra egyesült káldeus egyh. vez-je

székhelyét Babylonból Moszulba tette át. – A ~ pátr-ját a pp-ök szinodusa választja, és a pápa a Sztszéknek tett alávetettségi eskü letétele után hivatalában megerősíti. Ő irányítja a moszuli és bagdadi érsséget és a 4 (baszrai, egyiptomi, szíriai és isztambuli) patriarchális pléb-t. Joghatósága alatt Iránban 2 érs., Irakban és Töröko-ban 4 pp. áll. Irakban 3 káldeus ktor és 2 zárda létezik, melyekben oktatás folyik. Már a 19. sz. végétől Moszulban teol. szem. működött, nyomdájában káldeus nyelvű imakv-eket és isk. tankv-eket nyomtattak. – A ~ egyh. naptárában az év kezdete dec. 1., vége nov. 30. Lat. típusú reverendát viselnek, széles ujjú K-i köpennyel, fejükön turbánnal. **-F.I.T.

Concise Encyclopedia of Arabic Civilization. Djambatan-Amsterdam, 1959. – BL:911.

Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1ldeusok.html

Móricz János és a Dél-Amerikában élő magyar indián törzsek


A Kárpát-medencei őskirajzás-os cikkemben említést tettem arról, hogy az amerikai kontinensen is megtalálták ezeknek a kivándorlóknak a nyomait. Ezt a témát szeretném most részletesebben kifejteni. Móricz János volt az a magyar kutató, aki felfedezte azokat a fehérbőrű indián törzseket Ecuadorban, Peruban és az Amazonas-vidékén, akikkel magyarul tudott beszélni. Történeteikben több ezer éves múltra tekinthetünk vissza.

Az 1900-as évek elején ezek a területek még felfedezetlen, nehezen megközelíthető helyek voltak, ezért a kutatók számára sok meglepetéssel szolgált. 1920 körül híradások érkeztek Dél-Amerikából, hogy magyar munkások beszélni tudnak a helyi indián törzsekkel. A II. világháború után itt letelepedett emigránsok utána jártak ennek a dolognak. Móricz János is ezek az emigránsok közé tartozott. Móricz a 60-as években kezdett Ecuadorban kutatni. Itt három indián törzzsel tudott beszélni, Cahari, Mochica, Puruha. Ezután kezdett komoly régészeti és levéltári munkába, aminek következtében tízezernél is több magyarral azonos térképészeti és családneveket gyűjtött össze. Az egyik argentin egyetem ennek köszönhetően történelmi tanácsosnak nevezte ki. Kutatásait főképp Ecuadorban végezte, aminek a fővárosa Quito. Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=Két, Us= Ős, tehát Két Ős birodalma). Móricz megállapította, hogy a spanyolok mikor ideérkeztek, a magyar volt az az ősnyelv, amit itt kiirtottak. A még magyarul beszélő törzsek, köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, a szkítákat az ősi források szakáknak nevezik) ezeket a szavakat is használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke stb. Néhány magyarra hasonló név: Tanay, Damma, Taday, Mór, Momay, Mansy, Pil, Béla, Uray, Zillahi stb. Zuay tartomány egyik ősrégi hegysége Pest. A régi Kitus birodalom területén kurgán sírokat találtak trepanált koponyákkal. Találtak a magyar jogarra és országalma utánzatokat is. Tehát régészetileg és nyelvészetileg is igazolni lehet az állítást.Móricz kutatásai az ecuadoriak támogatták és hitelesnek találták. Az ENSZ-hez fordultak Amerika történelmének a revíziójában.

Az indiánok segítségével egy hatalmas kiterjedésű barlangrendszerre bukkant, ami egy valóságos múzeumnak felelt meg. Aranylemezek, vésetek és sok más egyéb régészetileg felbecsülhetetlen tárgy volt ott. Valószínűleg az indiánok a spanyol hódítások elől ide menekítették kincseiket. Ezt a barlangot Táltosok barlangjának nevezte el. 1967. szeptember 7-én egy nagy sajtókonferencián ismertette felfedezéseit. Nagy szenzáció lehetett volna belőle világszerte, azonban még csak hírül sem adták sehol. A támogatói is erőszakoskodtak, hogy árulja el a barlang helyét. Móricz rájött, hogy nem a puszta kutatás miatt érdeklődnek, hanem vagy kincshajhászásból vagy az bizonyítékok elsüllyesztésének céljából érdeklődnek. Úgy döntött, hogy a barlang helyét titokban tartja, inkább az indiánok ideérkezésének a történetével fog tovább foglalkozni. Megállapította, hogy ezek az indiánok vízi úton jöttek ide nyugatról. Az útjukat is pontosan meg lehetett határozni a földrajzi nevek vizsgálatával és a fentebb említett cikkemben lévő másik bizonyítással.

Móricz János kutatásait a mai napig nem ismerték még el hivatalos körök. Itt megtaláltok néhány forrást, ami nálam sokkal részletesebb leírják a kutatásait:

Móricz János levelei Ecuádorból Pataky Lászlónak Békéscsabára

Móricz János-Juan Móricz, Összehasonlító nyelvészeti példatár, ADATOK, LEVELEK…mi történt? és mért nem történt?

Móricz János Ekvádori Külügyminisztérium levelének a magyar fordítása

Erich von Daniken találkozása Juan Móriczal

Móricz János kutatásainak összefoglalása-Hary Györgyné (1977)

Magyar és Maja két testvér nép


Magyar és Maja két testvér nép

Dr. Simon Péter közel húsz éven át kutatta fáradhatatlanul az amerikai indiánkultúrák, s a magyar nép között immár egyértelmű rokonsági kapcsolatokat.

Manapság kanadai, amerikai, mexikói egyetemek professzorai tanítják tudósunk tanulmányait, míg idehaza még a vita eshetősége sem sejlik fel a forradalmi felfedezés árnyékában. Jöjjenek azonban a magyar-indián rokonság tényét bizonyító elemek!

Indián totemoszlop…

Simon professzor tanítása alapján az indián népek ősei egykor Ázsia füves sztyeppéin együtt éltek a hun-magyar törzsek leszármazottaival, majd körülbelül 2000 évvel ezelőtt a Bering-szoroson keresztül átvándoroltak a mai lakhelyükként definiálható amerikai kontinensre, míg mi közös életterünk koordinátáit nyugat felé, Európa irányába mozdulva hagytuk el.
Észak-Amerika és Mexikó bizonyos indiántörzsei Krisztus születésének környékén még javában Szibériában fagyoskodtak, tehát jóval később léptek csak az Újvilág földjére, mint ahogy azt az anyagbasüppedett agylúgozók állítják.
Az ősi magyar rováshagyomány – az Arvisurák – az elsüllyedt Ataisz, azaz Mu szigetéről származtatják őseinket éppúgy, ahogy Amerika népességét is. Már ezen a mitikus múlt homályába vesző óriásszigeten együtt éltünk évezredeken keresztül maja rokonainkkal, nem csoda hát hogy rokon nyelvi, zenei, jelképbeli és vallási sajátosságok tucatjai sejlenek fel a két nép között. Az észak-amerikai tudósterminológia egyébként Simon professzor hatására már “amerikai turániaknak” (!) és “amerikai ugoroknak” (!!!) nevez bizonyos indiántörzseket.

Székely kopjafa..

Simon Péter úr saját fülével hallotta a dakota gyerekdalt: “ketó ketó hetyen topa”, azaz “kettő kettő legyen négy”. Nyelvész kollégái megerősítették, hogy a régi időkben a négyet még topaként is emlegették a magyar (!) iskolákban. Két másik döbbenetes esetet imigyen idézett indiánékkal kapcsolatban a professzor: Móricz János antropológus az 1960-as években Ecuadorba látogatott, s ott magyarul kommunikált a helyi törzsekkel, míg egyszer pedig egy ősi japánt kiválóan beszélő távol-keleti szerzetes-misszionárius értett szót a felkelő nap országának lingvisztikai kódjait használva a rézbőrű ecuadoriakkal.
Az ősi japán tudniillik a magyarhoz hasonlóan szintén az ataiszi ősnyelv szógyökeit használja, ezt talán leginkább a nevek írásmódja tudja bizonyítani, lévén két nép írja mindössze a vezetékneve után a keresztnevét ezen a Földgolyóbison: a magyar és a japán. A szakrális szertartások szépséges momentuma indiánéknál a tábortűzgyújtás, ekkor hangzik fel a következő spirituális áhitatot közvetító szent mondóka a sámán szájából: “Rakattu ja dizet, ill ja füsti Hezod – Wakonda Dédpa, att mö nek Atonhe!”, azaz “Megrakják a tüzet, száll a füstje Hozzád – Nagyszellem Dédapa add nekünk Szellemedet!”. A jellegzetes törzsi dallamok Kodály Zoltánt, Bartók Bélát és Cziffra Györgyöt egyaránt elámították, Bartók például a seattlei egyetemen oktató Wood professzorral folytatott zeneelméleti levelezéseket, s fő művének szánta az indián és a magyar népzene rokonságának bebizonyítását célul kitűző tanulmányának megírását, halála azonban megakadályozta terve teljesítésében.

Az indián viharmadár

Az indián vallás számos szakrális elemében megegyezik a magyar ősvallással. A Napatya (Nagyszellem) mellett az ősmagyar Nagyboldogasszony megfelelőjének tekinthető Bouasst, a “happy ladyt” imádják, aki ugyanúgy hét megtestesüléssel bír, mint az ősmagyar Magna Mater prototípus. Az indiánok legszentebb állata a viharmadár (thunderbird, havasi sólyom), mely akár a turulmadár (kerecsensólyom) hasonmása is lehetne rendszertani szempontból.
A székely kopjafák és fennséges faragásaik a totemoszlopokkal és mintáikkal kísérteties hasonlóságot mutatnak, látványuk megdöbbentette az amerikai antropológusokat. Az indiánok jellegzetes viselete a tarsolylemez, akárcsak nekünk, magyaroknak; egyedi fafaragásaink virágmintái pedig odaát is visszaköszönnek…

..ez pedig a rakamazi turul

Rendkívül érdekes feladat indián rokonaink titkait és a népeinket összekapcsoló bizonyítékokat kutatni, rendszerezni. Ma ez még egy mostohán kezelt, materialisták által lenézett és elhallgatásra ítéltetett kutatási terület, ám a magyar pirkadat beköszöntése után a nemzeti kabinet kultúrpolitikájának az indiánokkal kapcsolatos kutatásokat is szorgalmaznia kellene.

Egy székely hegyipásztor és egy navajo indián

Bornírt bohóckodások, romaajnározás és digitális táblák helyett ilyesféle területre kell költeni, kedves kulturális minisztérium! Igaz múltunk megismerése ugyanis a sikeres jövő és a hazafisággal felruházott szorgos fiatalság megszületésének záloga!
(Tor Salqvist, nimrod-rendje.org nyomán)